Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)
Simon V. Péter: Pest megye népképviseleti átalakulása 1848-ban
összeírásának, vagy különböző ürügyekre hivatkozva megpróbált kibújni a dologidőben végzendő terhes szolgálat alól. A nemzetőri ügyeket kézben tartó miniszterelnök rendeletei nyomán egész sor megbízhatatlannak számító faluban — Sződ, Rátót, Bottyán 56 , Űjhartyán 57 , Sári 58 , Csornád, Mogyoród, Csíktarcsa, Kistarcsa, Csömör és Cinkota 59 — függesztették föl időlegesen, vagy mellőzték végleg a nemzetőrség szervezését. A kedvetlenül szolgálatba vonuló, gyatrán kiképzett nemzetőrök jórészt egyetértettek zúgolódó társaikkal, de már csak azért sem voltak a nép ellen fordíthatók, mert május végére kialakult 25 000 fős létszámukhoz képest csak 1500 lőfegyverrel rendelkeztek. 60 Nem csekélyebb gondokat rótt a megyére a közigazgatás és az igazságszolgáltatás szétválasztása, valamint a paraszti perekben elsőfokú bíráskodási joggal felruházott úriszékek működésének törvény rendelte megszűnése. A szorosan vett adminisztratív teendőket ellátó kisgyűlés már három nappal az új törvények királyi szentesítése után kijelentette, hogy a tulajdonjogi kérdések elintézésébe a politikai testületek többé nem avatkoznak be, egyedüli feladatukat a közrend fenntartásában látják, s a jövőben minden polgárjogi keresetet a törvény által kijelölt bíróságok elé utalnak. 61 Ez a döntés értelemszerűen azt jelentette, hogy „ideiglenesen, míg a törvénykiszolgáltatás általánosan rendeztetni fog, azt polgári ügyekben a sommás perekre nézve, ott, hol rendezett első bírósági hatóságú tanácsok nincsenek, a szolgabírák — büntető és rendes folyamatú polgári perekre nézve pedig a megyei törvényszék fogja gyakorolni". 62 A XI. törvénycikkely úgyszintén a megyékre hárította a korábbi úriszéki teendők ellátását, csupán annyi engedményt téve, hogy a megyék a szükséghez képest szaporíthatják a szolgabírák és esküdtek számát, valamint „olly helységekre nézve, mellyek rendezett első bírósági hatású tanáccsal ellátva nincsenek, a megyék a szükséghez képest több törvényszékeket, mint első bíróságokat alakíthatnak..." 63 A megyékre várt a sajtóvétségek fölött ítélkezni hivatott esküdtszékek megalakítása is. 64 Pest megye is igénybe vette mindazon módozatokat, amelyeket a törvény kínált az igazságszolgáltatás gyakorlati lebonyolításához. Alig érkezett meg a helytartótanács leirata a március 15-én forradalmi úton foganatba vett ideiglenes rendszabályokról, amelyek „a sajtónak veszélyes kihágásai utólagos törvényszerű megfenyítésére nézve jövendőben alkalmazandók lesznek" 65 , a megye máris megalakítja a sajtó felügyeletével megbízott választmányt 66 , majd maga is önálló sajtóorgánum alapításába fog a nép lecsillapítása érdekében. 67 A sajtóvétségek elbírálására hivatott esküdtszékek megalakítására az 1848. évi XVIII. te. végrehajtási utasítása nyomán került sor. A megyei kisgyűlés május 2-án tárgyalta meg az igazságügy-miniszter április 29-én kelt körrendeletét, amely arra utasította a törvényhatóságokat, hogy két héten belül írják Össze az esküdtszéki tagságra alkalmas személyeket — az egyházi személyek, a katonák, a bírák és közvádlók, szolgák > napszámosok és írástudatlanok, valamint a vakok és csökkent hallásúak eleve nem számítottak ilyeneknek —, a megye küldöttségeket menesztett az egyes járásokba és kerületekbe az összeírás elvégzésére. A miniszteri utasítás értelmében a küldöttségeknek jegyzékbe kellett venniük mindazon 24 és 60 év közötti személyeket, akik évi 200 forint tiszta jövedelemmel rendelkeztek, s a nagykorúságot még el nem ért, a cenzusnak meg nem felelő oktatókat és oktatói segédeket, bölcsészeket, jogászokat, orvosokat, ügyvédeket, mérnököket és jegyzőket. 68 A beérkezett összeírási ívek alapján a bizottmány sorshúzással jelölte ki azt a 144 személyt, akik négy csoportra oszolva, s egymást negyedévenként felváltva látták el a bíráskodást a sajtóvétségek tárgyában. 69 277