Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)
Borosy András: Pest megye és az első hazai vasutak építése
19. Fenyvessy A.: id. m. 112. 1. - Társalkodó 1884. július 14. 20. Fenyvessy A.: id. m. id.h. 21. Fenyvessy A.: id.m. 112. és köv. 1. Kárpáti J. —Kada E. : id. m. id. h. 22. Fenyvessy A.: id. m. 116—126. 1. 23. PmL IV. 3-c-l. 1838.-1-2715. < 24. L. 23. jegyzet 25. PmL IV.3-C-1. 1838-1-5628. 26. PmL IV.3-C-1. 1839-1-1695. 27. PmL IV.3-C-1. 1839-1-3262. 28. PmL IV.3-C-1. 1840-1-53. 29. PmL IV.3-C-1. 1840-1-54. 30. PmL IV.3-C-1. 1840-1-55. Sina ilyen értelmű nyilatkozatát ismertették a Pest-Csongrád-Szolnok-Szeged csatornatársaság 1839. dec. 12-i gyűlésén is. Eszerint Sina a csatornát „öszve köttetésben más nagyobbszeri közösülési eszközökkel" látja csak célszerűnek. A csatornatársaságnak nincs módja arra, hogy a két vasút közti vitát eldöntse, ezért kérik Sinát, hogy „e terhes és el nem fogadható feltételtől" álljon el, s jelentse a nádornak „a dolog jelen állapotát." Sina második, Vécsey főispánhoz írt levelében már mást mond. Azt állítja, hogy nem akarja Magyarországon a vasúti közlekedés monopóliumát megszerezni és más vállalatokat elnyomni. Szerinte ő a jobbparti, vasút előmunkálataihoz már 1836-ban hozzáfogott, de egy másik társaság, főként az osztrák északi vasutat támogatja, s főleg a galíciai és morvaországi termékek szállítását igyekszik előmozdítani, ami Magyarország érdekeivel ellenkezik. Az északi vasúttársaság nem tett eleget kötelezettségének, hogy a vasútvonalat Bochniáig vigye, s , jelenlegi ingadozó létét" egy Magyarországba kiszárnyalandó mellékvonal" által szeretné megszilárdítani, s azzal az ürügygyei, hogy Morvaországot fogja Magyarországgal összekapcsolni Pestig, Debrecenig — ezzel a jobbparti vasutat lehetetlenné akarja tenni. Szerinte a Debrecenig terjedő vonal csak az év bizonyos szakában lenne kifizetődő. Ő a Pest-szegedi és Pest-csongrádi csatornaépítést csak akkor vállalja, ha a jobbparti vasút építését nem akadályozzák. A csatorna Pestnél a jobbparti* vasúthoz csatlakoznék, s így Bécsújhellyel, s az Adriai tengerrel is érintkezésbe kerülne. Levelét azonban azzal fejezi be, hogy a csatorna vállalat vezetését akkor is hajlandó átvenni,, ha a vasúttal kapcsolatos nézeteit nem osztják. 31. PmL IV. 3-c-l. 1840-1-1025. 32. PmL IV. 3-c-l. 1841-6136. Az irat mellékletei között található a jobbparti (becs-győri) vasúttársaság 1838. okt. 1-i első közgyűléséről kiadott jegyzőkönyv. A vállalat elnöke Sina György báró. Az „ideiglenes komité" tagjai: Jon. Managetta, Jg. Mitis, Franz Fächer, CarlPuthon, E. V. Reyer, Ludwig Robert, Joh. v. Sina, Camillo Vacami és János főherceg. A részvényesek között vannak olyanok is, kik a balparti vasúttársaságban is szerepelnek, így Arnstein és Eskeles, Wodianer és fia, sőt M. Ullmann és Gabriel Ulimann. A mellékletek között található egy térkép is: a középponti (balparti) vasút terve. A fővonal: Pozsony-SillyeNeuhäusel-Kürth-Vác-Pest-AlbertiBércei—Jászapáti—Heves—Poroszló—Tiszakeszi-Balmazújváros—Debrecen. E terv szerint Bérceinél ágaznék ki a Szolnok-Mezőtúr-Szarvas-Tótkomlós-Arad vonal, Tiszakesziről pedig a Miskolc -Kassa- Eperjes -Bártfa vonal. Szerepel a térképen egy Pest-FehérvárVeszprém — Nagykanizsa vonal is. 33. PmL IV. 3-c-l. 1842-4825. 34. PmL IV. 3-c-l. 1842-4824. 35. PmL IV. 3-c-l. 1842-2532, 2533. 36. PmL IV. 3-c-l. 1842-2669. 37. PmL IV. 3-c-l. 1842-1-5784. Az akta hátirata szerint a 2334. sz. alatti elnöki meghagyás szerint Ullmannt már utasították. erre. 38. PmL IV. 3-c-l. 1844-1-3390. 39. PmL IV. 3-c-l. 1844-1-2695. A levelet a Helytartótanács részéről Mérey Sándor írta alá. 40. PmL IV. 3-c-l. 1844-1-3733. 41. PmL IV. 3-f-l. A Vasúti Kisajátítási Bizottmány iratai. A pest-váci útvonal iratai 1844-1850. összehasonlításképpen: 1 font marhahús ára Pest megyében 1843-45-ben 13 és 16 krajcár között mozgott. 1 forint = 60 krajcár. 1 font = 0,56 kg. 42. PmL IV. 3-f-l. A Vasúti Kisajátítási Bizottság iratai. Pest-Debreceni vonal. 259
