Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Borosy András: Pest megye és az első hazai vasutak építése

tetésben részesülnek. Ami a vasúti ó'rök hatáskörét illeti, a megye „országgyűlési tárgyakkal foglalkozó küldöttsége" fejtse ki véleményét a novemberi közgyűlésen.

71 A vasúti tilalomtáblák szövege — magyar és német nyelven — a következő volt: „Tekintetes Nemes Pest Vármegye a vaspálya korlátait áthágni s azt vagy a közelében fekvő ültetvényeket megsérteni mindenkinek tiltja." Az 1846. május 29-i közgyűlésen jóváhagyták, s kiadták a váci, pesti és kecskeméti járások főszolgabíráinak azzal, hogy járásaikban a vasút mellett fekvő községekben hirdessék ki, s a vasúti átjáróknál felállítandó tilalomtáblákra függesszék ki.

72 A Pest — váci vonal megnyitása előtt a Helytartótanács értesítette Pest megyét, hogy a Vácig terjedő vonalon „a közbátorság tekintetéből előre bocsátott műi vizsgálatból kisült volna", hogy a pálya építése s az eddig próbált „Buda" és „Pest" nevű mozdonyok szerkezete „a megkívánható biztonságot nyújtják". Ezért a vasútvonal „nyilvános használatása ellen mi nehézség sem forog fenn". Természetes, hogy hamarosan balesetek is fordultak elő. PPS megye közgyűlésén a Helytartótanács említett levelének felolvasásakor megemlítik, hogy a Pestvecsési vonalon legutóbb történt szerencsétlenség oka az volt, hogy „az általjárások sorompókkal ellátva nincsenek". Ezért utasítják Szilassy István főszolgabírót, hogy amennyiben azt tapasztalná, hogy az átjárók nincsenek sorompókkal ellátva (az alispán utasítása ellenére) — a vasútigazgatóságot kötelezze azok felállítására s arra, hogy mikor a gőzmozdonyok által a vasútépítéshez szükséges anyagokat fuvarozzák „az általjárás elzárattassék".

73 Az építőanyagokat tehát az épülő vonalszakaszokhoz a már megépült szakaszokon gőzvasúttal szállították a vonalnak a személyforgalom számára történő megnyitása előtt. Ez derül ki Szilassy főszolgabíró jelentéséből, mely szerint addig, ameddig „már a mozgony jár" (eredetileg „mozdony"-t írt, és saját maga átjavította „mozgony"-ra) az átjárók sorompókkal el vannak látva „és a mozgony munkálódása idején pontosan lezárattatnak."

74 Balesetek később is előfordultak. így 1847. szept, 19-én több monori lakos kérelemmel fordul PPS megye alispánjához, hogy „a gőz-kotsi által elhalt fiaik szerencsétlenségében" indított vizsgálatról értesítsék őket, s adjanak nekik segélyt.

75 A vasúti közlekedést biztosítani szándékozó rendszabályok az első vasútvonal megnyitása idején ezek voltak: 1. Tilos a vasúton járni s átmenni is csak az átjárókon szabad. 2. Tilos bármit a vasút pályára letenni. 3. Kevéssel a „gőzkocsi sor" megérkezése előtt tilos az átjárókon közlekedni. A marhák áthajtása a kijelölt helyeken „az arra kirendelt szabad időben csak sebesen és ostor pattogtatva történhetik meg". 4. A pálya melletti lovaglás veszélyes, mert a vonat láttára a lovak megvadulnak. Marhák a pálya közelében felvigyázat nélkül ne legeljenek. 5. A korlátok, ajtók, pályakapuk önkényes felnyitása tilos. 6. A pályaudvaron és pályavonalon az egyenruhás vasutasoknak „feltétlenül engedelmeskedni kell". 7. Akit „a vaspályán, lejtjein, töltésein vagy árkain rajta érnek" — hatóságilag megfenyítik. Ha az okozott kárt megtéríteni nem képes — letartóztatható. 8. A pálya minden megkísértett, vagy elkövetett megsértése hatósági eljárást von maga után. 9. A pályaőrök és felvigyázók igénybe vehetik a „hatósági rendőrséget". 10. A vasúttársaság szolgálatában lévő egyének egyenruhával lesznek ellátva. Ezek a közönség iránt „teljes üledékkel" tartoznak fellépni s az erőszakoskodástól tartózkodniuk 253