Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Hajdu Lajos: A levéltárak és a közigazgatás

zat e törekvéstől indíttatva ezért ösztönözte a legváltozatosabb eszközök felhasználásával a dohány-, burgonya-, len-, kender- és a festőfüvek termelésének fellendítését, sőt a rizs- illetve gyapottermesztés meghonosítását is. (Meg kell azonban jegyezni, hogy nemcsak a XX. század ötvenes éveiben, hanem 200 évvel korábban sem sikerült hazánknak gyapottermelő hatalommá válnia, de ha a kormányzat körültekintőbb, figyelembeveszi a XVIII. századi tapasztalatokat, elkerülhettük volna ezt a második fiaskót.) E célok elérése érdekében — a birodalom diplomatái révén vagy külön-megbízottak kiküldésével — a kormányzat kiváló minőségű vetőmagvakat szereztetett és hozatott be az országba; a közjó gyorsabb gyarapodását szolgálta a selyemtermelés illetve feldolgozás szorgalmazása; az erdőgazdálkodás rendjének szabályozása, a gyorsan növekvő fák kiültetésére irányuló akciók megindítása a kopár vagy elpusztásodott területeken — de az állattenyésztés megjavítását célzó rendelkezések serege is. Csak emlékeztetőül: állami méneseket szerveztek (például Mezőhegyesen, nemrégiben emlékeztünk meg ennek 200. évfordulójáról), kiváló minőségű tenyészállatokat hozattak be az országba, számos településen fedeztető-állomást hozott létre a kormányzat, szorgalmazta a takarmány (lucerna) termelés terjedését, hazánkban is megkezdődött az állatorvosok képzése stb. A közjó gyorsabb gyarapodását kívánta siettetni a kormányzat a folyók szabályozásával, a mocsarak lecsapolásával, az egészségügyi igazgatás kiépítésével, a népoktatás általánossá tételével (vagy ahogyan ezekben az esztendőkben gyakran mondták — „a sötétség és tudatlanság fellegeinek eloszlatásával"), a helyi (feldolgozó) ipar gyámolitásával és az ország ásványkincseinek feltérképeztetésével, egyebek között a kőolaj-kutatás megindításával is. A kormányzat tehát következetesen törekedett a közjó gyarapítására és e megállapítás igazolására még számos példát lehetne felsorolni. 3. Az új feladatok végrehajtásához azonban új típusú igazgatási szervezetre volt szükség, hivatásos igazgatási szakemberekre, képzett tisztviselőkre — olyanokra, akik (II. József álmai szerint) minden idegszálukkal és energiájukkal a közjó gyarapításán munkálkodnak. E cél elérését kívánta szolgálni a minősítési rendszer, az, hogy a szolgálatban megöregedett vagy megrokkant tisztviselőnek alanyi joga lett a tisztességes nyugdíjra. A felvilágosult abszolutizmus az igazgatást is meg akarta szabadítani a rendi praktikák ezernyi koloncától, ezt szolgálta az összeférhetetlenség kimondása (eszerint egy és ugyanazon hivatali területen vagy büróban egyidejűleg nem dolgozhatnak közeli rokonok vagy sógorok), de az is, hogy a kormányzat — hogy stabilitást teremtsen, hogy a közjó munkásai ne legyenek kiszolgáltatva a helyi érdekcsoportok praktikáinak — előbb korlátok közé szorította, majd teljesen felszámolta a rendi önkormányzatot a megyékben. Befejeződött a megye-székhelyek kijelölése, megépültek a hiányzó megyeházák és a kormányzat hozzálátott az állandó járási székhelyek, centrumok kiépítéséhez is (bár ezt a feladatot csak egy évszázaddal később sikerült megvalósítani). Ugyancsak a munka szervezettségének, pontosságának javítását kívánta szolgálni a felvilágosult abszolutizmus az instrukciók kibocsátásával, amelyekben egyes szakigazgatási szervek (például az egészségügyi vagy építésügyi igazgatás) feladatait és működési elveit rögzítette. Szintén az új közigazgatási politika megvalósítását szolgálták az ügyintézési szabályzatok is, amelyekben a kormányzat előírta, hogy egy-egy kérelem beérkezésétől kezdve egészen addig, míg — az ügy elintézése után — az aktákat az irattárban el nem helyezik, mit kell tenniök az igazgatási szervezet egyes hivatalnokainak. 22