Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Kéringer Mária: Pest megye büntetőbíráskodása a XVII–XVIII. században

zaba, és onnan értékes ingóságokat tulajdonított el. A bíróság a felvonultatott tanuk között csak egy olyant tudott eló'állítani aki látta bemenni a vádlottat a házba. A többi tanú ezen előbbitől tudott csak az eseményekről. A bíróság, a bizonyítékok vádlott számára súlyosbító figyelembevételekor hangsúlyozta a cselekmény fondorlatos voltát, és úgy ítélte, hogy a hasonló esetek elkerülésére, valamint mások okulására, a vádlottat fél évi börtönre és az okozott kár megtérítésére kötelezze.

108 Nem tudott ítéletet mondani a bíróság viszont nemes Danka Mihály ellen lopás miatt indított keresetében. A vád előadása szerint a vádlott éjjel behatolt a padláson keresztül egy pesti szűrszabó házába, de a tettet befejezni nem tudta, mivel beszakadt a padlás és Danka éppen a háziak szobájába pottyant. Tettét ez még nem mentette volna de a védelem előállított egy tanút, aki azt igazolta, hogy a yádlott vele kártyázott azon az éjszakán. Ezt a vallomást a bíróság nem részletezett okok miatt nem fogadta el, és a háziakkal való szembesítést kérte, ez elől a vádlott megszökött, így ítélethozatal nélkül zárták le az ügyet.

109 1766-ban sem megszokott lopás ügyet tárgyalt Pest megye törvényszéke. A vádirat tanúsága szerint a vádlott puskát lopott, és többeket arra kényszerített, hogy értékeiket átadják, arra viszont nem volt bizonyíték, hogy ténylegesen használta volna is a fegyvert. ítéletében a bíróság a többrendbeli lopást, valamint a fegyverszerzés módját figyelembe véve fővesztésre ítélte a vádlottat. Végrehajtásától a királyi kegyelem mentette meg, arra nézve nem találtam adatot, hogy helyette milyen büntetést szabtak ki rá.

110 A század második felétől megszaporodtak az ezüst- és aranynemfíek eltulajdonítása miatt indított perek. 1765-ben Piesztyanszki József joggyakornok ellen emeltek vádat többrendbeli lopás miatt, amely tárgyakat főnöke lakásáról tulajdonított el. A vizsgálat során kiderült, hogy nem első alkalommal fordult elő cselekménye ezért a börtönbüntetés mellett örökre eltiltották munkája gyakorlásától, és a büntetés letöltése után a megyéből is távoznia kellett.

111 5.4.2. A gyújtogatás A vagyon elleni bűncselekmények másik, de nehezen bizonyítható változatát jelentették a gyújtogatási ügyek. A legtöbb ügyet az úriszékek tárgyalták le, a megyei fórum elé így csak néhány került valamilyen okból. Az egyetlen nagyobb súlyú eset 1725-ben történt, melynek tanuvallatási jegyzőkönyve áll a jelenkor rendelkezésére. Ebből megtudhatjuk, hogy az ácsai sörház egy éjszaka porrá égett, és az emberek állítása szerint nem véletlen gyulladás okozta a tüzet, hanem a korábbi árrendása, bosszúból, hogy elvették tőle a sörházat felgyújtotta. A kihallgatott tanuk egybehangzó vallomása szerint a vádlott többek előtt fenyegetődzött is a felgyújtás lehetőségével.

112 Hasonló indítékú ügyet tárgyalt a kisebb törvényszék 1733-ban egy halmazati bűneset kapcsán. A káromkodással és egyéb vétségekkel vádolt személy a vád előadása szerint felgyújtotta a szomszéd disznóólát, amelytől nagy tűz keletkezett. Mivel tanuk azt bizonyították, hogy a kárvalott szomszéd a haragosa volt, így a bíróság a gyújtogatás tényét nem vonta bele az ítéletbe kirótt büntetés mértékének figyelembevételekor.

113 223