Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Kéringer Mária: Pest megye büntetőbíráskodása a XVII–XVIII. században

A bíróság nem mérlegelte enyhítő körülményként azt sem, hogy a vádlottak tettüket a feleség halála után követték el.

101 Kalocsa Jánost azonban úgy tűnik, hogy nem rettentette el a két év büntetés, mert 1764-ben ismét hasonló ügy miatt került a törvényszék elé, csak most már idegen személlyel követte el. Az ügy tárgyalása során a bíróság bekérte az 1759-es ügy aktáit is tanulmányozásra.

102 Az ítéletben hangsúlyozták is a cselekmény visszaeső volta miatt a felelősségre vonás fokozattabb mértékét. Pest megye gyakorlatában a kisebb törvényszék előtt indított közerkölcsiséget sértő perek közt a fornicatio és a meretrix fogalomkörébe tartozó ügy nem fordult elő. Ez azonban közel sem azt jelenti, hogy ez a gyakorlatban nem fordult elő. Valójában inkább a fogalmak korabeli tisztázása nem mindig történt meg. így a 100. jegyzet alatt tárgyalt ügyek valószínűleg inkább ezekbe a kategóriákba tartozhattak. A peres iratokból ugyanis nem derült fény arra, hogy házas személyek lettek volna. A „nyilvános kurva" mint törvénytelen kapcsolatot fenntartó személy vidéken nem fordult egyértelműen elő, ahol pedig így illették, ott a társadalmi közegbe való megítélésük a helyi szokásjogtól is függött. Kirívóan súlyos, de az előbb ismertetett közerkölcsiséget sértő ügyeknél is nehezebben bizonyítható ügynek számított a gyermeklányok sérelmére elkövetett szemérem elleni bűncselekmény. A bíróság előtti bizonyításukat az is nehezítette, hogy az áldozatok 8-10 éves leányok, akik szavahihetőségében a felnőtt állításával szemben, a bíróság gyakran kételkedett. A XVII. században két alkalommal indított a törvényszék keresetet megszeplősítés vádjával. Az 1695. dec. 1-i törvényszék előtt Rácz István ellen kezdeményezett perben a bíróság bizonyságot is kért a cselekmény megtörténtéről, hogy asszonyok vizsgálják meg a kislányt.

103 (A vizsgálat eredménye nincs részletezve) Az 1695-ben Nagy János ellen indított keresetben nem részletezik a bűncselekmény elkövetésének körülményeit tisztázni kívánó vizsgálatokat, a vádlottat fővesztesre ítélték.

104 Az ismertetett ügyek végső sorsáról nincs adat, de összevetve más megyék gyakorlatával, valószínű, hogy az ítéletet végre is hajtották.

105 Összegzésképpen a fent leírt bűncselekményfajták vizsgálatával kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy a tanubizonyításnak elsődleges szerepe volt. A kérdésekkel elsősorban a cselekmény közvetlen körülményeit kívánták pontosan feltárni. A cselekmény résztvevőire, helyére és idejére, esetleges gyakoriságára, sőt a vádlottak egymáshoz viszonyított helyzetére is elhangzottak kérdések. Ez utóbbi tény ismeretéből tudott a bíróság a cselekmény befejezettségére, vagy kísérleti szakaszba maradására következtetni, és az ítélet kiszabásnál tekintetbe venni.

106 A bűntett jellegéből adódóan „látó" tanú ritkán volt, így a bíróság a közvetett tanúbizonyítást is felhasználta az ítélet kiszabásánál. A közerkölcsiséget és a szemérmet sértő bűncselekmények közt néhányat nem részleteztem, pl. vérfertőzést, a nyilvános erkölcstelen életmódot, a törvénytelen házassági kapcsolatot, mivel ezekre vonatkoztatva közvetlen vádindítvány nem fordult elő Pest megye gyakorlatában. (Ez nem jelenti azt, hogy nem fordultak elő, de mint az ismertetéskor kitértem rá, nem mindig a megfelelő jogi terminus hangzott el a vád előterjesztésében. 221