Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Horváth Lajos: Községi közigazgatás Pest megyében a XVII–XVIII. században

Az ingyenmunkát a királyi decretumok rendelték a különböző' varakhoz. II. Mátyás 1608. évi koronázási decretuma (I.) 15. cikkelyében rendeli: „20. §. Váczhoz: Hont vármegye három járását és Pilis vármegyének Budán felül és alól fekvő szigeteit; továbbá Szent-Endrét és Ó-Budát." „23. §. Hajnácskőhöz, Samoskőhöz, Hollókőhöz és Bujákhoz: a saját tartozékait, meg Pest, Heves, Külső Szolnok, Fejér és Solt vármegyéket." II. Mátyás 1609. évi decretuma (II.) 61. cikkelyének 16. §-a a felsoroltakon kívül még Vác erősítéséhez rendeli Marost és Verőcét is, az 1613. évi decretum (III.) ugyanezt ismétli. Vácnak 1620. nov. 4-i török kézre jutása után PPS vm. ingyenmunkáját Nógrád erősítésére kellett felhasználni. II. Ferdinánd 1662. évi (I.) decretuma 36. c. 10. §., 1635. évi (IV.) decretuma 92. c. 10. §. és III. Ferdinánd 1647. évi (II.) decretuma 153. c. 10.§. és I. Lipót 1659. évi (I.) decretuma 130. c. 8.§. stb. Érsekújvár török kézre jutása 1663. szept. 24-e után, a törökök PPS vm. és a környező megyék lakosságát ugyancsak a községbírói szervezet felhasználásával hajtották Érsekújvárhoz erődítési munkákra.

230 Nógrád várának eleste, 1663. után PPS vm-nek Fülek és Somoskő várán kellett teljesítenie az ingyenmunkát I. Lipót 1681. évi (III.) decretuma 7. c. 10. §-a szerint. A török kiűzése után, 1695-ben PPS vm. szegénységét Buda újjáépítésére akarta felhasználni a budai kamarai adminisztráció. Sőtér Ferenc alispán közölte az adminisztrátorral, Kurz János Ignáccal, hogy a megye jún. 13-i közgyűlésén napirendre tűzik az ügyet, amelyen a nádor elnökölni fog, de nem hiszi, hogy a megye bármit is határozzon, mert nem ismeri el függőségét a budai kamarától. Egyébként is a megyét a katonaság beszállásolása eléggé „mortifikálta", és az ország fővárosát nem egy megyének, de valamennyinek kell felépíteni.

231 Nem utoljára hajtotta ki a megye a jobbágyságot várerődítéshez, amikor 1703. aug. 30-án elrendelte, hogy Szolnok vára erősítéséhez a kurucok ellen a turai erdőből palánkkarókat kell szállítani, az első járásnak 100, a másodiknak 30, a negyediknek 70 szekérrel.

232 Sajátos és talán szándékos községbíró félreértés derül ki Mágocsy Mihálynak 1710. szept. 28-án Laczkovics Lászlóhoz, PPS vm. nótáriusához írt leveléből: „Én vévén a kegyelmed levelét, mingyárt ki írtam, Tót Györkinek a 40 öli fa helyett hoztak 40 darab fát, egy ölni hoszakat, megh adva ma az árát a Biró, mégh többet nem hoztak. Én magam sem értem micsodás avagy minek való legyen az a hasogatot száraz fa, amint kegyelmed írja."

233 A budai vár kezdődő helyreállításához 1716 —1717-ben mégis kikényszerítések PPS vm. jobbágyságának ingyenmunkáját, amit a megye hatósága sérelmesnek tartott.

234 A XVIII. században, a végváraknak Habsburg parancsra történt felrobbantása után, a béke beköszöntése miatt, a jobbágyok ingyenmunkáját már nem várerődítésre, hanem folyamszabályozásra, csatornázásra, hídépítésre, hajóvontatásra stb. használták fel. PPS vm. hatóságának 1717-ben javasolta Rótt hadnagy Regall generális nevében, hogy a Duna partjának a megtisztítására állítson ki a megye 117 portája után 1608 embert minél sürgősebben. A vm. úgy határozott ápr. 12-én, hogy azonnal kiállít 800 embert körlevelek segítségével, amelyeket a dicák felosztásával együtt fog szétküldeni.

235 A XVII. századi szabad sókereskedelmet 1686 után a Habsburg-rendszer betiltotta, amiből kezdeti sóhiány keletkezett az országban.

236 A szabad sókereske175