Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Horváth Lajos: Községi közigazgatás Pest megyében a XVII–XVIII. században

III. A községbírói szervezet mint az adóbehajtás és szolgáltatások teljesítésének eszköze III. 1. A földesúri adók és szolgáltatások körüli teendők A jogailag egységes jobbágyosztály kialakulása a XIV. század közepére-végére befejeződött, az 1351. évi törvénykönyv rendelkezett a földesúri kilenced szedéséről. „A kilencedszedés úri kötelezettsége egyébként a jobbágyparasztság egységesedésének nem előmozdítója, hanem kifejezője volt, az ignobilitasba szorult, eredetileg különféle jogállású paraszti termelők gazdaságainak hasonló teherbíró képességére épült és utalt.

195 A XV—XVI. században a földesúr egyre inkább kizárta birtokáról a közhatalom (az állam és a megye) befolyását és egyedül maga lett irányítója birtokain élő népei társadalmi életének. A földesúri hatalom különösen gazdasági igényeivel mindjobban ránehezedett a jobbágyságra. A földesúri adó és szolgáltatások, az egyházi tized és a királyi adó kivetésének megszervezése és behajtása önálló tevékenységet rótt a falu közösségének vezetésére. „Lassankint a jobbágybíró a földesúr gazdasági kiszolgálója lesz. Ő közvetíti a földesúr rendelkezéseit a jobbágyokhoz, ő osztja be a falu népét földesúri munkára stb. Rákényszerül, hogy a faluval szemben a földesúr gazdasági érdekeit szolgálja, ami nem egysze a falu népe részéről bizalmatlanságra és gyanúsításokra ad alkalmat."

196 A birtokkormányzat összes tisztviselője mellett a községbíró is azon őrködik, abban munkálókodik, hogy a földesúr érdekei a legcsekélyebb mértékben sem károsodjanak. Ebből a kötelességéből ered az a joga is, hogy ellene mondhat ura nevében a király, a káptalan és nemesi megye embereinek, ha azok idegent akarnak beiktatni földesura birtokába.

197 A községbíró az adózás alapjának, a telekmennyiségnek a megállapításában is döntő jelentőséggel bír. Miksa 1567. évi II. decretuma 6. cikkelye szerint: „úgy a harmadokra és negyedekre, mint az egész telekre nézve, most is egyedül a bíró tegyen esküt, nehogy többeknek lelke hárhozatára a hamis esküvések szaporodjanak; mivel nyilván való, hogy a falusbírák, az összes egész, fél és harmadtelkeket mindenütt jól ismerik."

198 PPS vm. hatósága 1661 körül Fülekre rendelte az összes községbírákat, akiket rendszerint egy-két esküdt is elkísért, hogy a porták számát községenként újra felmérje. Ekkor szintén megelégedtek a bírák és esküdtek bevallásával és az előbbiek esküjével.

199 A magánföldesuraság alatt élő jobbágyfalvakban a iurisdictio gyakorlásában részt vevő bíró, esküdtek stb. gyűjtik össze jobbágytársaik adóját, a beltelkekért fizetendő censust vagy füstpénzt stb. „A helységek vezető hivatalnokainál egybeömlő szolgálmányok azután a több falut egybefogó gazdatisztek és várnagyok kezén halmozódik fel..." Tőlük kerül az uradalom, a földesúr pénztárába az a része, amelyik helyben nem használódik fel. Kisebb birtokosok esetében közvetlenebb a kapcsolat a jobbágybíró és földesura között.

200 168