Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Böőr László: A Pest Megyei Levéltár két évszázada

csak tudományos dokumentációs központ, hanem éppen e dokumentációk birtokában gazdag forrása a népművelés céljait primer módon szolgáló kiállításoknak, helytörténeti-honismeteti kutatásoknak, népszerűsítő kiadványoknak..." (1969) Egy esztendó'vel későbbi tapasztalatai alapján: „Megyénk tanácsi vezetése a levéltárnak a megyei közműveló'désügyi feladatkörbe való beépülését elősegítette és megkönnyítette, elfogadva az elmúlt évtizedben kialakult levéltári célfeladatokat és speciális munkamódszereket." A levéltár munkatársai mindenekelőtt a honismereti mozgalom keretén belül, a községi és üzemi krónikaírás támogatásába kapcsolódtak be. A Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottsága elnöksége 1968-ban Honismereti Társadalmi Bizottságot hívott életre, amelynek elnöke Lakatos Ernő lett. A levéltár igazgatója ugyanebben az esztendőben tagja lett a megyei Népművelési Tanácsnak is. A felszabadulásunk 25. évfordulójára készített 114 db falukrónika 1970-ben a levéltárba került, megteremtve ezzel a levéltár helytörténeti és krónika gyűjteményének alapjait. Ezt követően a Pest Megyei Levéltár a Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottságával, a fenntartó Művelődésügyi Osztállyal és 1979-től a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtárral közösen évről évre kiírta a megyei krónikaírói pályázatot — helytörténeti feldolgozásokkal is bővítve —, amelynek eredményeként ma már több mint ezer falukrónika és tanulmány gazdagítja a levéltár forrásbázisát. Ilyen nagymértékű, szervezett krónikaírás Pest megyén kívül csak Baranya megyében folyt és folyik. A helytörténet- és krónikaírók segítését kezdetben a levéltár igazgatója és helyettese (Lakatos Ernő és Egey Tibor) látta el, később azonban bekapcsolódtak a levéltár többi munkatársai is. Mindenképpen jellemzőnek kell tartanunk, hogy a megyei honismereti bizottságnak a vezetői mindvégig a levéltár vezetői, Lakatos Ernő és Egey Tibor voltak, így a krónikaírók támogatásán túl is irányították a megyében folyó honismereti munkát. A Pest Megyei Levéltár az ismeretterjesztés egyik leghatékonyabb formájának tekinti a levéltári anyag felhasználásával készített kiállításokat. A fióklevéltárak minden igényt kielégítő kiállítótermekkel rendelkeznek, és a levéltári díszterem is alkalmas kisebb mennyiségű anyag bemutatására. Mindhárom részlegben a levéltári anyag sokrétűségét, gazdagságát bemutató állandó jellegű kamarakiállítás van. Az ezeken kívül készített kiállítások a történelmi ismeretterjesztés és a honismereti mozgalom céljait szolgálták és szolgálják. (Megyetörténeti, helytörténeti, művelődéstörténeti, nemzetiségtörténeti kiállítások.) A szépszámú kiállítás közül is kiemelkedik az 1969-ben bemutatott, a Tanácsköztársaságra emlékeztető kiállítás, Pest megye és a főváros kapcsolatát Pest-Buda egyesülésének centenáriumán bemutató kiállítás, a Rákóczi évforduló kiállítása és tudományos ülés Nagykőrösön, a nemzetiségtörténeti kiállítás Szentendrén és Pomázon vagy a megye egészségügyének történetét bemutató kiállítás Vácott. A Pest Megyei Levéltár évente 3—4 kiállítást rendez, többnyire saját kiállító helyiségeiben, de mutattunk be már levéltári forrásokat a megyei tanács dísztermében, a különböző múzeumokban és egy-két községben is (Abony, Pomáz). A kiállítások készítése tetemes időt és a levéltárosok alapos felkészülését kívánja meg. A tapasztalat szerint ez a jelentős szellemi munka a kiállítás puszta bemutatásával nem térül meg. Ezért döntött úgy a levéltár vezetése, hogy a feltétlenül szükséges évfordulók és alkalmi kiállítások mellett olyan kiállításokat készít, amelyeknek anyagát — hasznos módszertani útmutatóként — a levéltár kiadványaként nyomtatásban is megjelenteti. így készültek el a Hogyan írjam meg? sorozat 122