Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Böőr László: A Pest Megyei Levéltár két évszázada

kutatók" — történészek, muzeológusok, levéltárosok. Ugyanakkor örvendetesen nőtt a fiatal kutatók, elsősorban szakdolgozatot készítő egyetemi hallgatók száma. Változatlanul gyakran keresik fel a levéltárat hivatalos szervek (társadalombiztosítási kirendeltségek, bíróságok, tanácsok) és magánfelek, különféle adatokat, felvilágosításokat vagy hiteles másolatot kérve.

342 Ezekben az ügyekben a levéltár nemcsak az állampolgárok különféle jogvédelmét (pl. szolgálati idő igazolás) támasztja alá, hanem igen gyakran a népgazdaság érdekeit is védi (különféle engedélyek, kisajátítási, örökösödési jogviszonyok vagy műszaki tervdokumentációk stb.). * A kutatók, de a levéltár dolgozóinak tudományos kutatásait is elősegíti a levéltár kézikönyvtára. Bár a könyvtár alapjait a vármegyei közigazgatás teremtette meg — a levéltár könyvtárát saját, házi könyvtárának tekintve — a közigazgatás igényein túlmenő tudományos igényű szakkönyvtár fejlesztése csak később valósult meg.

343 Az 1950-es években a csekély létszám miatt állandó kezelője nem is volt a könyvtárnak sőt az 1960-as években is állandóan változott a könyvtári állomány felelős kezelője. 1971 óta a könyvtárosi feladatokat is ellátó levéltáros, míg 1984-től főfoglalkozású könyvtáros már a kellő gondossággal végezte a könyvtárosi teendőket. A levéltárban szétszórtan elhelyezett könyveket először 1959-ben egyesítették és vették egységes nyilvántartásba. A könyvtár tulajdonképpeni fejlesztése 1970-től indult meg: ekkor kerültek állományba vételre a korábban nyilvántartásba nem vett anyagok, majd sor került a fióklevéltárak kézikönyvtárainak kialakítására és fejlesztésére. Napjainkra a központi könyvtár és a fióklevéltárak gyűjtési profilja kialakult, az állománygyarapítás a gazdasági lehetőségek függvényében a legalapvetőbb forráskiadványok, lexikonok, helytörténeti művek beszerzésére irányul. 1968-ban rögzítette a levéltár igazgatója az „új" megyei intézmény feladatát: „A megyei intézmények közül a levéltárra hárul a hely történetírás művelése, irányítása és szorgalmazása, tágabb értelemben a történeti tudat helyes formálása, s hogy ezt a szerepét kellően betölteni tudja, Pest megye helytörténeti forrásainak központjává kell fejleszteni." A fenntartó a levéltár ilyen irányú célkitűzéseivel egyetértett, és lehetővé tette a tudományos kutatások végzését. Folytatódtak a megyei helytörténeti olvasókönyv gyűjtőmunkái, valamint a helytörténeti lexikon adatgyűjtése. Ezeknél a munkáknál további adatgyűjtésre van szükség, és a már összegyűjtött tekintélyes anyag szigorú szerkesztésére. Néhány esztendőnek el kellett telnie ahhoz, hogy a levéltár vezetése meg tudja határozni kiadványainak jellegét és fő céljait. Végül az az álláspont érvényesült, hogy a Pest Megyei Levéltár alapvető feladata az egyes korokat a lehető legrészletesebben bemutató, a megye területének egészére adatokat tartalmazó tematikus forráspublikációk és feldolgozások — úgy is mondhatnánk: alapkutatások — közreadása. Kétségtelen, hogy ezek elkészítése hosszabb időt vesz igénybe, megjelentetésüket sem kíséri látványos fogadtatás, de többszáz helytörténeti kutató munkáját segítik, és a megye múltja iránt érdeklődők legszélesebb körének érdeklődését is kielégítik. A levéltár vezetésének hangsúlyozott álláspontja, hogy ezek a kiadványok — vitathatatlan 120