Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Böőr László: A Pest Megyei Levéltár két évszázada

alógiai előadássorozatot, amelyen 10 megye levéltárosai vettek részt. Előadó Dr. Kállay István egyetemi tanár volt. A Pest Megyei Levéltár igazgatója hívta fel a figyelmet a középkáderképzés megoldatlanságára, hiányának veszélyére. 1970-ben írta: „Levéltárunk munkája szempontjából állandó bizonytalansági tényezőt jelent a középkáderképzés (technikusi szint) hiánya. Emiatt érettségizett fiataljaink néhány évi munka után olyan pályák felé orientálódnak, ahol legalább középfokú szakképesítést szerezhetnek." Ezt követően valamennyi kezelő és előadó 1973 — 1974 folyamán elvégezte a tanácsi dolgozók részére kötelezően előírt általános államigazgatási ismeretek tanfolyamot. A Pest Megyei Levéltár következetes sürgetésére 1980-ban lehetővé vált a levéltárban dolgozó középkáderek részére olyan szaktanfolyam szervezése, amelynek elvégzése alapfokú szakképzettséget ad, és így lehetővé teszi a dolgozók magasabb besorolását. Az országban elsőként a Pest Megyei Levéltár szervezett ilyen jellegű szaktanfolyamot, és tette kötelezővé dolgozói számára annak elvégzését. Bár azóta a levéltár önálló tanfolyamot nem indított, valamennyi új dolgozója részére lehetővé tette annak más intézményben való elvégzését. A szakmai továbbképzési lehetőségek biztosításával a korábbi években jellemző fluktuáció megállt. Míg a 70-es években nem volt ritka az évenkénti 8 — 10 személycsere, 1982-től ez jelentősen mérséklődött, és gyakorlatilag stabilizálódott a levéltár személyi állománya. c) Szakmai munka A Pest Megyei Levéltár 1968-ban átadta Nógrád megyének a teljes Nógrád megyei anyagot (1120 fm), majd 1978-és 1980 folyamán Budapest Főváros Levéltárának a volt peremvárosok és községek (Budafok, Kispest, Újpest stb.) levéltári anyagát, összesen 585 fm terjedelemben. Természetesen a központi szervek iratainak megbontására, szétválogatására nem került sor. 1972—1973-ban a BácsKiskun Megyei Levéltár adta át az addig őrizetében lévő Nagykőrös város levéltárát (kb. 650 fm). Az iratátadások és a levéltárfejlesztések következtében lehetővé vált az irattermelő szervek levéltárivá érett anyagának újabb átvétele.

339 A hagyományos levéltári anyagnak tekintett iratok mellett ma már jelentős mennyiségű az ún. speciális levéltári anyag is: 1985. dec. 31-én 18.561 db fénykép, 61.275 mikrofilmfelvétel és 1 db hangszalag. A tudatos begyűjtő munka következtében ma már elvileg minden 1950 előtt keletkezett irat — a telekkönyvi iratok kivételével — a levéltárban van. Számolni kell azonban azzal is, hogy a jelenleg érvényben lévő utasítások alapján mintegy 5000 fm levéltári átvételre váró iratanyag van még a külső szerveknél. Az 1985. december 31-én a levéltárban lévő iratanyagnak valamivel több, mint 1/3-a (pontosabban 36%-a) keletkezett 1950 után. Ennél az adatnál azonban figyelembe veendő, hogy az 1950 előtti megyei törvényhatóság szakszerveinek iratanyaga jelenleg is az összes iratanyag 39%-a, míg 14% a községek és városok közigazgatási iratainak terjedelme. A fondok számánál (2935 fond) viszont már 57%-ot tesz ki a szocialistakori iratképzők száma, ami azt jelenti, hogy a levéltár inkább több iratképzőtől veszi át a leglényegesebb iratokat, semmint a legjelentősebbnek tartott forrásokat veszni hagyja — átvételi lehetőség hiányában. 117