Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)
Böőr László: A Pest Megyei Levéltár két évszázada
történő levéítárfejlesztést teszi szükségessé, hogy a levéltár anyagában változatlanul döntő jelentőségű a megyei közigazgatási anyag. A fenntartó megyei tanács és a levéltár anyaga között, szoros, szerves kapcsolat van, és végül a levéltár kutatóinak jelentős többsége Budapesten él, vagy a fővárost tudja a legkönnyebben megközelíteni, A növekvő iratanyag elhelyezésének súlyos gondja fogadtatta el a levéltár vezetőségével Aszódon külső iratraktár igénybevételét. A Szabadság tér 8. alatti volt Podmaniczky kastély egyes helyiségeit a levéltár 1981-től folyamatosan vette igénybe, majd átalakította. Az eltelt évek alatt azonban bebizonyosodott, hogy az épület jelenlegi állapotában a pótolhatatlan iratok biztonságos tárolására nem alkalmas, a levéltár igényeinek megfelelő átalakítása pedig olyan tetemes összeget jelentene, amelyet a fenntartó Pest Megyei Tanács nem tud vállalni. 334 A Pest Megyei Levéltár a fióklevéltárak kialakításával, a fióklevéltári hálózat működtetésével, a megyei levéltár egységes szervezetébe történő beépítésével az ország többi levéltárának is példát adott. 1982-ben elsőként dolgozta ki a sajátos levéltári feladatokat ellátó fióklevéltárak működési szabályzatát. A fióklevéltárak szakmai feladatukat betöltik, a levéltári feladatokat önállóan ellátják, és amellett szervesen beilleszkedtek a székhely város társadalmi és közművelődési szervezetébe. A fióklevéltár-fejlesztések mellett bizonyos mértékig háttérbe szorult a központban lévő helyiségek korszerűsítése. 1970-től — a megnövekedett tanácsi támogatás következtében — ha lassú mértékben is, de lehetővé vált a Budapesten jévő pinceraktárak felújítása, egészségesebbé tétele: szellőztetés, elektromos hálózat korszerűsítése, hőtárolós villanykályhák beszerelése, rendszeres portalanítás stb. Bár az iratok biztonságos tárolása követelményeinek a pinceraktárak továbbra sem felelnek meg, de az elvégzett korszerűsítések következtében ma már megnyugtatóbb a helyzet. A levéltár vezetőségének ma is az egyik fő feladata a pinceraktárak minél előbbi terjes felszámolása. Lassú ütemben, de fejlődtek az irodahelyiségek is. 1973-ban sor került az anyakönyvi raktár rendbehozatalára, könyvtári raktár és könyvtárosi szoba kialakítására, 1974-ben a kutatóterem korszerűsítésére, a díszterem fűtésére. A későbbiekben fokozatosan történt a nagyméretű irodák felszámolása, a munkavégzésre alkalmasabb dolgozószobák kialakítása. A megnövekedett anyagi támogatás lehetővé tette a levéltári anyag védelmét szolgáló technikai műhelyek kialakítását is. A fotóműhely alapját az Országos Levéltár által 1968-ban adományozott mikrofilmezőgép vetette meg, ezt követően fokozatosan került fejlesztésre a már működő kis műhely. 1970-ben írta le először a levéltár igazgatója, „A levéltár jelenleg saját fotólaboratóriummal rendelkezik." A fotóműhelyt kezdetben mellékfoglalkozású, de 1973-tól a levéltár személyi állományába tartozó önálló fotós kezelte. A műhely elősegíti az iratanyag védelmét (az eredeti anyag a kutatás által nem rongálódik), jelentős szerepe van a forrásbázis növelésében (más tudományos intézményben őrzött, a megye történetére vonatkozó forrásanyag filmezése), és végül hathatósan segíti a levéltár közművelődési tevékenységét. Lakatos Ernő 1963-ban felhívta a LOK figyelmét egy nagyobb kapacitású, összlevéltári könyvkötőműhely létesítésének szükségességére. Mivel ez nem került megvalósításra, a Pest Megyei Levéltár — a területi levéltárak közül elsőként — 1970-ben hozzákezdett saját könyvkötőműhely létesítéséhez. A fotóműhelyhez 114
