Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Kosáry Domokos: Levéltár és történettudomány

KOSÁRY DOMOKOS Levéltár és történettudomány A levéltár és a történettudomány kapcsolatáról néhány szót, a rendezők felkérésére, a múlt évi Nemzeti Levéltári Napon is próbáltam mondani. De már akkor is jeleztem, hogy e témáról érdemben inkább itt, a Pest Megyei Levéltár mint intézmény megalapításának kétszázadik évfordulója alkalmával rendezett tudományos ülésen szeretnék beszélni. Nemcsak azért, mert talán jobb, ha magát az egyik érdekelt intézményt keressük fel, ha problémáit megvitatjuk. Nem is csak azért, mert Pest megyének, főleg a reformkorban valamiféle központi szerep jutott az országon belül, és mert levéltára is az elsők között haladt. Választásomat az a személyes kapcsolat is külön indokolta, amely egykor, egyideig ehhez az intézményhez fűzött, és amely azóta sem szakadt meg teljesen. Engedjék meg, hogy e falak közt egy kissé még ma is itthon érezzem magam. Mondanivalómat a szokástól eltérően a történettudomány szerepének jellemzésével szeretném kezdeni. Ezt a szerepet ugyanis gyakran szokták valamiféle közismert adottságnak tekinteni, amely magától értetődően olyan, amilyennek éppen képzelik. így aztán nem csoda, ha nehezen, vagy egyáltalán nem találják meg a kapcsolódási pontokat. Megnyugtatásul azért hozzáteszem, hogy itt most csak három fő mozzanatot szeretnék kiemelni, utalva arra, hogy a kérdések bővebb kifejtését az érdeklődő abban a tanulmányban találja meg, amelyet „A magyar történettudomány teendői és szervezeti kérdései" címen nemrég (1984) tettem közzé a Századok hasábjain. Az első mozzanat mindenekelőtt az, hogy a történelem totális, vagy — ahogy a francia szakemberek mondják — globális. Abban az értelemben az, hogy a teljes múlt, az egész társadalomé és annak minden funkciójáé beletartozik, vagyis mindent átfog a gazdaságtól a politikán, az intézményrendszeren át a művelődésig és annak minden részletéig, a tudományokkal, oktatásüggyel meg a művészetekkel együtt. Még hozzá a régmúlttól, a kezdetektől fogva egészen a mindenkori jelenig. Hiszen ami tegnap még jelennek számított, azt mára már szintén elnyelte, nagy Molochként, a történelem. Ezzel a széles értelmezéssel, tehát azzal, hogy a történelembe, a szűkebb politikai eseménytörténeten messze túlmenően, a teljes múlt beElőadás. Elhangzott a kötet előszavában jelzett tudományos ülésen. 9