Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

Az első összeírás szerint Gárdonban nagyon jó gazdasági viszonyok voltak: mindegyik család 180 kile gabonát és 4750 pint bort termelt. Mindkét családfő dzsizje-adót és kapuadót egyaránt fizetett. A szőlőműveléshez bérmunkásokat alkalmazhattak, vagy feltehető, hogy külbirtokosoknak is volt itt szőlőjük. 1559-re a családfők számának gyarapodásával a gabonatermelés átlaga a felére, 92 kilére, a bortermelésé pedig a korábbihoz viszonyítva egészen jelentéktelenre, mindössze 80 pintre csökkent. Szénából viszont egy-egy család átlag 20 szekérrel takaríthatott be, ami intenzívebb marhatenyésztésre enged következtetni. Mindamellett, ahogyan a falu földesúri jövedelméből is látszik, a falu szegényedni kezdett és adataink szerint 1570-re már puszta is lett. A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 2352 akcse, Mehmed bin Kenz Ahmed tímár-birtokos. 1559-ben 850 akcse, Hüszejn tímár-birtokos. 1570-ben 270 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. 1580-ban 270 (a tímár-defter szerint csak 100) akcse, ekkor a 17 000 akcse jövedelmű Rimoc faluhoz csatolták, haszonélvezője a szécséni janicsárok egyik csapatparancsnoka lett 1800 akcse és 9 janicsár 17001700 akcse részesedéssel. 1590-ben 100 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. 198. GARLA puszta, a váci náhijéhez tartozik Az 1562. évi defterben írták össze először: „Garla puszta, ráják nélkül, Szilágy falu közelében. A jövedelem a tizedekből 232 akcse." Haszonélvezője Báli bin Sáhin tímár-birtokos. 1580-ban: „Garla puszta ráják nélkül, Szilágy falu lakosainak kezén, akik szántják-vetik, rétjét kaszálják és a tizedet a földesúrnak fizetik." A jövedelem 203 akcse; pontosan annyi tehát, mint az 1580. évi tímárdefter Garat pusztára vonatkozó adata (1. fentebb), éppen ezért feltehető, hogy elírásról van szó. Ugyanígy az 1590. évi összeírásban is, melyben mint idéztük, feljegyeztek egy Garat pusztát Ipolkér falu mellett, majd utána ismét egy Garat (tehát nem Garla) pusztát Szilágy falu lakosainak birtokában, akik azt szántják-vetik, rétjét kaszálják és a tizedet a földesúrnak fizetik. A jövedelem szénatizedből 500 akcse. — Az mindenképpen világos tény, hogy két pusztáról van szó: Ipolkér (1. Lipszky: Nagykér) és (Püspök-) Szilágy mellett, nevüket azonban összekeverték. 199. GEBERJÁNHÁZ puszta, a budai náhijéhez tartozik 1559-ben írták össze először: „Geberjánház néven ismert puszta, határa egy másik puszta és Adón falu közelében van. Mivel a nevezett gyaur meghalt, a puszta üresen maradt, ezért birtokba adása jogos. Jahjá bin 263