Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

30. ARAB HADZSI és KURU KAVGA szigete, Óbudával szemben, a budai náhijéhez tartozik 1562-ben (lakatlan) a földesúri jövedelem 500 akcse, birtokosára nincs adat. 1580-ban földesúri jövedelme 500 akcse, Dzsáfer tímár-birtokosé volt. 1590-ben földesúri jövedelme 500 akcse, birtokosára nincs adat. 31. ARANYEGYHÁZA puszta, a kecskeméti náhijéhez tartozik 1559-ben: „Aranyegyház puszta, Beszter falu közelében, a nevezett faluval együtt adózik (lakatlan). Tizedjövedelme 442 akcse: búzatized 18 kile, kevert tized 16 kile, szénatized 13 szekér." Tímár-birtokosa Nalbend Musztafa. Az 1562. évi defterben nem írták össze, az 1580. éviben pedig már Beszter faluval együtt vették nyilvántartásba (1. ott), jövedelmét külön nem tüntették fel. | V- 32. ASZÓ puszta, a pesti náhijéhez tartozik 1546-ban: „Aszó puszta, ráják nélkül, a jövedelem a tizedekből 100 akcse: búzatized 5 kile, kevert tized 2 kile, musttized 10 pint és szénatized 20 akcse." Tímár-birtokosa Sahbej bin Túrna. 1559-ben: „Aszó puszta, Bak falu közelében [lakatlan]. A jövedelem 224 akcse, mégpedig búzatized 10 kile, szénatized 8 szekér és kevert tized 4 kile." Tímár-birtokosa Sahbej bin Túrna. Az 1562. évi tahrir defterben nem vették nyilvántartásba, bár utólag mégis összeírhatták, mert az 1562. évi tímár-defterben, mint 200 akcse jövedelmű pusztát jegyezték fel Arszlán csaus tímár-birtokaként. 1580-ban és 1590-ben Aszó pusztát Bag falu tartozékaként írták össze (1. Bag falunál). 33. BÁBON puszta, a pesti náhijéhez tartozik 1546-ban: „Bábon puszta, ráják nélkül, jövedelme Szentiván pusztával együtt 410 akcse." 1559-ben: „Bábon puszta, ráják nélkül. Kecskemét város lakosai közül Marton Miklós művelte és rétjét kaszálta. A jövedelem a tizedekből: búzatized 43 kile, kevert tized 39 kile és szénatized 3 szekér." 1562-ben: „Bábon puszta, ráják nélkül. A Kecskemét városban lakó Marton Miklós birtokában van. A nevezett gyaurnak az említett pusztán szállása van és némely helyét műveli olyan feltétellel, hogy legelőadó és tizedváltságként készpénzben évenként 266 akcsét fizet, az új defterben ráíratott." 1580-ban: „Bábon puszta, Szenttamás és Szentmiklós falu közelében, ráják nélkül. A Kecskemét városból való Marton Miklós, valamint Tas 90