Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

mazi párkán egyik lovasa és Haszán Boszna, a nevezett párkán janicsárja, Kovin város vojvodája birtokában van, akiknek a régi [tévesen az ,,új" helyett] defterben a nevükre íratott azzal, hogy miután szántják-vetik, rétjeit kaszálják és állataikat legeltetik, a földesúrnak a tizedet és a legelőadót megfizetik." 1590-ben: ,,Alsó-, Felsődaja puszta, Adón falu közelében, lakatlan, határaik közösek. Gázi bin Júszuf, Rizván bin Abdullah, Mehmed bin Abdullah, Murád bin Ibrahim, Iszkender bin Hüszejn, Ali bin Balabán, Ferhád bin Hajdar, Ali bin Júszuf, Mehmed bin Dzsáfer, Gázi bin Dur Ali, Jahja bin Mehmed és Szabó Pétre birtokában van. Az új defterben a nevükre íratott olyan feltétellel, hogy miután szántják-vetik, rétjeit kaszálják és állataikat legeltetik, a földesúrnak a tizedet és a legelőadót megfizetik." Gazdaságtörténeti adatok 1580-ban 1590-ben búzatized 164 kile 164 kile kevert tized 90 kile 90 kile szénatized 50 akcse 50 akcse lentized 10 akcse 10 akcse lenmagtized 30 akcse 30 akcse legelőadó 250 akcse 250 akcse A gabonatermés tehát a két pusztán 1559 óta megháromszorozódott; a szénatized és legelőadó együttes összege azonos maradt (1559-ben 270 és 1580-ban 300 akcse), ami az összeírok bizonyos következetességére utal. Ilyen értelemben következetesnek az 1590. évi összeíró ez esetben egyáltalán nem mondható, mert a szolgáltatási kötelezettségek újra való megállapítása helyett akcsényi pontossággal lemásolta az 1580. évi adatokat (amire egyébként még számos példát találhatunk). A társbirtokosok változó számából, 1559-ben és 1562-ben 10, majd 1580-ban 7 és 1590-ben 12, az állapítható meg, hogy nem álltak arányban a termelés növekedésével. A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1562-ben 700 akcse, Gázi Dur Ali tímár-birtokos, a korkmazi párkány tüzére. 1580-ban 2500 akcse, tímár-birtokosait 1. Adonnál. 1590-ben 2500 akcse, tímár-birtokosaira nincs adat. 25. ALSÓFILIPSZÁLLÁS puszta, a kecskeméti náhijéhez tartozik 1546-ban és 1559-ben még Filipszállás néven írták össze, és csak 1562-ben nevezték Alsófilipszállásnak, amikor az összeírok egy másik Filipszállásra bukkantak Kerekegyháza mellett, melyet Felsőfilipszállás néven írtak össze. Gyárfás szerint (Jászkunok, IV, 103) „Kisszállása és Fülöpszállása 1562. Szent-György naptól kezdve 3 évig tehermentesek, mivel a mohácsi vész óta végképpen elhagyatva állottak, s csak 1561—2-ben lettek újra 84