Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

jártak el, külön számba vették az almásiak és külön a sziget főiek terménytizedét; a más faluból itt birtoklók tizedét bár Almás falu jövedelméhez számították, de nem tüntették fel külön, hogy azoké mennyit tett ki, mint ahogy például Szentiván puszta földesúri jövedelmének kimutatásakor külön feltüntették az almásiak 100 pint musttized fizetési kötelezettségét. A fenti adatok ezért a családonkénti átlagtermelés elemzésére nem nyújtanak lehetőséget. Tájékoztatnak viszont a termelés általános alakulásáról, a súlyos adóterhek mellett a lakosság számának gyarapodásáról, a borkultúra fellendüléséről, majd hanyatlásáról, az évi 10 000 kile gabonatermésről, a malomkerekek számának csökkenéséről stb. Ez utóbbival talán összefügg, hogy ugyanakkor a szomszédos Adonyban a csökkenő gabonatermelés mellett a malomkerekek száma növekedett. A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 12 240 akcse, a szultán hász-birtoka. 1559-ben 26 332 akcse, a szultán hász-birtoka. 1562-ben 48 862 akcse, a szultán hász-birtoka. 1580-ban 45 000 akcse, a szultán hász-birtoka. 1590-ben 45 000 akcse, a szultán hász-birtoka. Almás falu magyar földesurára is találtunk adatokat: Ferdinánd király 1561-ben a néhai Paksy Ferenc javait, Almást, Pentelét, a Tolna megyében levő Kormó, Szőlős, Hada és Bér birtokokat Paksy Jánosnak, Komárom megye főispánjának és komáromi várkapitánynak és Paksy Lajosnak adományozta (1. Károly, Fejér vármegye, V., 182 és 595). 19. ALMÁS falu, a pesti náhijéhez tartozik 1546-ban 5 családfő és 2 nőtlen fiú lakott a faluban, de közülük 1559-re 4 családfő meghalt, 1 elköltözött Szurdokpüspökire, a 2 fiú megnősült és Jobbágyira költözött. A falu így lakatlanná vált, s földjét Ecseg, Bokor és Gede falvak rájái művelték meg. 1562-re a falu újra benépesült: 15 családfőt és 3 nőtlen fiút írtak ekkor össze. 1580-ban és 1590-ben azonban az összeírok ismét lakatlanul találták Almást és feljegyezték róla: Gede, Jobbágyi és Csecse falu rájái a földesúrnak járó tizedet megfizetve művelték földjét és kaszálták rétjét. Foglalkozásra utaló adat: 1562-ben 2 juhos gazda. Gazdaságtörténeti adatok 1546-ban 1562-ben búzatized 130 kile 20 kile kevert tized 152 kile 25 kile méhkasok száma 7 darab 15 darab sertések száma 5 darab 10 darab báránytized — 16 darab szénatized 30 akcse — bírságpénz 75 akcse 35 akcse 77