Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

A következő három év alatt, 1562-re a nyilvántartásba vettek Összes száma 4%-kai s ezen belül a családfők száma 11%-kal lecsökkent. A későbbi évtizedek folyamán azonban a lakosság száma fokozatosan gyarapodni kezdett: két évtized alatt, 1580-ra az összeírtak teljes száma 9%-kal, majd 1590-re további 1%-kal, illetőleg ezen belül a családfők száma 1580-ra 29%-kai, illetőleg 1590-re újabb 1%-kal szaporodott. Az első összeíráshoz viszonyítva tehát megállapítható, hogy a 44 év alatt végül is a nyilvántartásba vettek száma 13%-kai, illetve ezen belül a családfők száma 34%-kai megnövekedett. Foglalkozásra utaló adatok: 1546-ban 1 pap, 1 diák, 8 juhos gazda (190, 150, 150, 100, 100, 100, 80, illetve 60 db juh), 1559-ben 4 juhos gazda (250, 200, 200 és 150 db), 1552-ben 1 kovács; a juhos gazdákat sem az ez évi, sem a későbbi összeírásokban nem nevezték meg. Gazdaságtörténeti adatok búzatized kevert tized musttized lenmagtized len- és kendertized lencse- és babtized kincstári rét jövedelme széna- és tűzifaadó szalma ára méhkasok száma sertések száma bárány tized templomadó menyasszonyadó hordóadó bírságpénz 1546-ban 200 kile 112 kile 135 pint 1562-ben 550 kile 170 kile 1325 pint együtt: 200 akcse 1580-ban szalárijjével 800 kile 600 kile 150 pint 50 akcse 250 akcse 280 akcse 100 akcse 550 akcse — 5 darab 25 darab 20 darab 10 akcse 75 darab 128 darab 70 darab 50 akcse együttesen : 655 akcse 2400 akcse 200 akcse 25 darab 125 darab 35 darab 1590-ben együtt 500 kile 600 kile 350 pint 150 akcse 50 akcse 28 akcse 3250 akcse 200 akcse 225 darab 425 darab 35 darab 50 akcse 270 akcse 250 akcse 250 akcse 1000 akcse 1350 akcse Az 1546. évi összeírás adatai alapján a megélhetési viszonyok elég szűkösnek látszanak: egy-egy család gabonából átlag 59 kilét és borból 25 pintet termelt. Ennél némileg jobb körülményekre utal az, hogy dzsizjeadó és kapuadó fizetésére egyaránt 30 gazdát, a családfők 56%-át lehetett kötelezni. Gyanút keltő az is, hogy az Összeíró mindössze 10 akcse bírságpénzt rótt ki az 53 családra. 1562-re a gabonatermelés családonkénti átlaga gabonából 133 kile és borból 245 pint lett. Az 1580. évi gabonatermelés átlaga nem állapítható meg pontosan, csak megközelítőleg mondható, hogy családonként 100 kile volt, mert a terméstizedhez hozzászámították a szalárijje jövedelmet is, amit a lakosok a falu határán kívül termelt gabona után adtak (ugyanis a tizedet az ottani földesúrnak kellett fizetni). A falu lakosai az 1559. évi 701