Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

fők 66%-át lehetett csak dzsizje-adó és kapuadó fizetésére egyaránt kötelezni. 1559-re ugyanis a falu elnéptelenedett s ezért nem tudni, hogy mégis nem a tizedkivetés jelentett-e túl nagy megterhelést (családonként átlag 406 akcsét kellett fizetni), vagy talán valami elemi csapás érte a lakosokat. Az 1559. évi defter adatai szerint az 1546-ban összeírt 6 családfő és 3 nőtlen fiú közül meghalt 2 családfő és 1 nőtlen fiú, tehát a nyilvántartásba vettek 33%-a, és 4 családfő és 1 nőtlen fiú Nemeg faluba, 1 másik nőtlen fiú pedig Kovin városba költözött, őket azonban még továbbra is Varsán faluhoz tartozóként vették nyilvántartásba, oly annyira, hogy az egyik Nemeg faluban lakó családfőnek az időközben összeírási sorba került nőtlen fiát is bejegyezték. Az elköltözött 4 családfőt pedig Varsán falu dzsizje-adó fizetőjeként tartották nyilván és szolgáltatási kötelezettségeiket az alábbiakban állapították meg: búzatized 35 kile, kevert tized 10 kile, szónatized 5 szekér, báránytized 3 darab, méhkasok száma 3 db, sertések száma 3 db és a bírságpénz fele 10 akcse. 1562-ben Varsán falut már csak mint pusztát írhatták össze: „Varsán puszta, Nemeg falu közelében, ráják nélkül. A jövedelem 600 akcse." 1580-ban: „Varsán puszta, a Kanyó Ferenc-réttel együtt, Takson falu közelében, ráják nélkül, Hüszejnnek, a budai liva míralajának használatában, aki 400 akcse tapu-illetéket fizetve, rétjét kaszálja és a tizedet a földesúrnak fizeti. A jövedelem 300 akcse." 1590-ben: „Varsán puszta, a Kanyó Ferenc-réttel együtt, Takson falu közelében. Mivel a régi szultáni defterben Hüszejnnek, a budai liva míralajának nevén találtatott, most az új defterben is ráíratott. A jövedelem a tizedekből 300 akcse." A földesúri jövedelem teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 2440 akcse, Hamza, a budai vilajet defter-kethüdája, ziámetbirtokos. 1559-ben 800 akcse, Gázi tímár-birtokos. 1562-ben 600 akcse, Haszán csaus tímár-birtokos. 1580-ban Varsán puszta, ráják nélkül, majorság, a jövedelem készpénzben 300 akcse. Haszonélvezője Hüszejn bin Hüszrev, a budai liva míralaja, ziámet-birtokos; Varsán puszta rétjének kaszálója (használója), tehát ugyanaz volt, aki annak földesura. 1590-ben 300 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. 645. VARSÁN puszta, a pesti náhijéhez tartozik 1546-ban: „Varsán puszta, ráják nélkül. A jövedelem a tizedekből 700 akcse: mégpedig búzatized 40 kile, kevert tized 40 kile és szénatized 100 akcse." Haszonélvezője Haszán bin Ahmed tímár-birtokos. 1559-ben: „Varsán puszta, ráják nélkül. Mivel a nevezett puszta elhagyott, a szolnoki szandzsákbégnek, Velí bégnek tapu-illeték lefizetésével odaadatott és a földesúrnak járó tized megadásának feltételével 1560. márc. 19-én az új defterben a nevére íratott." E bejegyzés alatt egy másik olvasod