Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

Az 1559. évi kimutatás szerint a szőlőművelés rendkívül fellendült, a termés majdnem hatszor annyi lett, mint 13 évvel korábban volt. 1562-re azonban a három évvel korábbi bortermésnek csak a felét vették nyilvántartásba, bár ha a szőlőművelők csak váradiak lettek volna, akkor családonként még így is 538 pint átlagtermésről kellene számot adnunk, de valószínű, hogy a tótfalusiaknak még ekkor is termett itt boruk. A gabonatermelés családonkénti átlaga 100 kile lett, bár ekkor Tahi és Szentpetre pusztán is volt részbirtokuk. 1580-ban azonban már Váradot úgy vették nyilvántartásba, mint Tótfalva falu lakosainak szántóját. Az apróállatállomány még az 1562. évi kimutatás szerint is inkább csak a saját ellátásuk biztosítására szolgált. A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 1000 akcse, Hüszejn Isztrofcsa tímár-birtokos, a budai mírmirán egyik csausa. 1559-ben 2920 akcse, szultáni hász-birtok. 1562-ben 4195 akcse, szultáni hász-birtok. 1580-ban Tódfalva faluval együtt 25 950 akcse, ehhez csatolták még az 50 akcse jövedelmű Batka szigetet, valamint a visegrádi felsővár mohamedánjainak 3100 akcsét kitevő kertadó, gyümölcstized és egyéb földesúri jövedelmét, melyek együttes hozama 29 100 [sic] akcse, amit közösen kapott Naszuh bin Mahmud, a visegrádi felső vár szerbölükje 1800 akcse és 17 janicsár 1700-1700 akcse részesedéssel. 1590-ben Várad puszta jövedelme 3000 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. 639. VÁRAD puszta, a pesti náhijéhez tartozik Az 1590. évi összeírásban vették csak nyilvántartásba: „Várad puszta, jövedelme 250 akcse." Haszonélvezőjére nincs adatunk. 640. VÁRALJA puszta, a váci náhijéhez tartozik 1546-ban: „Váralja puszta, ráják nélkül. A jövedelem a tizedekből 200 akcse; búzatized 10 kile, kevert tized 10 kile és szénatized 50 akcse." Haszonélvezőjére nincs adatunk. 1559-ben: „Váralja puszta. Jövedelme 900 akcse: búzatized 50 kile, kevert tized 5 kile, szénatized 11 szekér és musttized 10 köböl, minden köböl 8 pint." Haszonélvezője Bali bin Sáhin tímár-birtokos. 1562-ben: ,,Várolja[sic!] puszta, ráják nélkül. A jövedelem 1231 akcse: búzatized 48 kile, kevert tized 5 kile és musttized 250 pint." Haszonélvezője Perváne tímár-birtokos. 1580-ban: „Várolja puszta, ráják nélkül, üres és elhagyott. Musztafa aga, hogy birtokolja, 200 akcse tapu-illetéket fizetett és a földesúrnak a 44 689