Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

1546-ban 1562-ben 1580-ban 1590-ben len- és kendertized — 120 akcse 150 akcse 150 akcse vöröshagyma-, fokhagyma- és káposztatized — — 50 akcse 150 akcse méhkasok száma 10 darab 125 darab 150 darab 150 darab sertések száma 5 darab 250 darab 250 darab 250 darab báránytized 25 darab 100 darab 100 darab 100 darab malomkerekek száma — — 1 1 hagyatéki jövedelem — 500 akcse — — bitang jószág ára — 250 akcse 500 akcse 500 akcse széna- és tűzifaadó — 800 akcse 2500 akcse 2200 akcse szalma ára — — 100 akcse 100 akcse menyasszonyadó és hordóadó — — 50 akcse 50 akcse bírságpénz 20 akcse 1200 akcse 300 akcse 200 akcse Az első összeírás adatai alapján a gazdasági viszonyok kielégítőnek nem mondhatók: egy-egy család gabonából átlag 87 kilét termelt. Valamivel jobb körülményekre utal az, hogy dzsizje-adó és kapuadó fizetésére egyaránt 22 gazdát, a családfők 50%-át kötelezni lehetett. 1562-re a gabonatermelés családonkénti átlaga megkétszereződött, 167 kile lett. Ennél az adatsornál azonban figyelembe kell venni a bírságpénz magas összegét, ami arra enged következtetni, hogy talán a gabonatized kivetése is önkényes volt. A „bitang jószág ára" tétel viszont határozottan intenzív marhatenyésztésre utal. A gabonatermelés átlaga 1580-ra 94 kile lett, ami a negyedére csökkent bírságpénz mellett már inkább elfogadhatóbbnak látszik. Az 1590. évi összeíró új adatfelvételt ezúttal sem készített; ugyanannyi földesúri jövedelmet mutatott ki, mint elődje, noha a termelési viszonyok a családfők számának csökkenése mellett is javulhattak, mert hiszen 13 szolgát is alkalmaztak. Az apróállatállomány fogyasztási szükségletüket általában meghaladta, tehát abból időnként eladásra is kerülhetett. A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 4330 akcse, Hamza ziámet-birtokos, a budai vilajet defterkethüdája. 1559-ben 6140 akcse, Dur Ali bég, szekszárdi mírliva, hász-birtokos. 1562-ben 13 920 akcse, szultáni hász-birtok. 1580-ban 15 000 akcse, melynek haszonélvezője fele részben Mahmud bin Abdullah ziámet-birtokos és fele részben Ali bin Kászim tímár-birtokos volt, 1590-ben 15 000 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. 669