Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

1546-ban 1562-ben 1580-ban 1590-ben kender- és káposztatized — 30 akcse — — szénatized 160 akcse — — — széna- és tűzifaadó — — 200 akcse 300 akcse szalma ára — — 20 akcse 20 akcse menyasszonyadó és hordóadó — — 60 akcse 50 akcse bírságpénz 15 akcse 30 akcse 30 akcse 50 akcse Az első összeírás adatai alapján a gazdasági viszonyok elég jónak mondhatók: egy-egy család gabonából átlag 106 kilét, borból 47 pintet és szénából 10 szekérrel termelt. Kapuadó- és dzsizje-adó fizetésére egyaránt minden egyes családfőt köteleztek. 1562-re a gabonatermelés családonkénti átlaga 143 kilére emelkedett, bár mellette a szőlőműveléssel teljesen felhagytak. Ez az átlag a következő két évtized alatt valamelyest csökkent, 95 kile lett. Az 1590. évi összeíró új adatfelvételt itt sem készített (elődje adatait ugyan némileg módosította, de végeredményben akcsényi pontossággal ugyanannyi földesúri jövedelmet mutatott ki, mint amennyi 1580-ban volt), noha a családfők száma 40%kal csökkent. A sertésállomány 1562 körül haladta meg csak a saját fogyasztási szükségletüket, egyébként csak szűkösen biztosíthatta ellátásukat. A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 2665 akcse, Ali vojvoda tímár-birtokos. 1559-ben 2709 akcse, Gazanfer tímár-birtokos. 1562-ben 2147 akcse, Gazanfer tímár-birtokos. 1580-ban 2100 akcse, Gazanfer bin Hizir tímár-birtokos. 1590-ben 2100 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. 622. ŰJSZÁLLÁS puszta, a budai náhijéhez tartozik 1559-ben vették először nyilvántartásba: „Űjszállás puszta, Karácsonszállás falu közelében. Rétjót a nevezett falu rájái kaszálják. A jövedelem szénatizedből 5 szekér, azaz 50 akcse." Haszonélvezője Rüsztem pasa, a budai vilajet mírmiránja, hász-birtokos. 1562-ben: „Űjszállás puszta, Karácsonszállás falu közelében, ráják nélkül. A jövedelem szónatizedből 400 akcse." Haszonélvezője Musztafa tímár-birtokos. 1580-ban: „Űjszállás puszta, Karácsonszállás falu közelében, ráják nélkül. Szántják-vetik, rétjét kaszálják és a tizedet a földesúrnak fizetik. A jövedelem 1000 akcse." Szultáni hász-birtok. 1590-ben: „Űjszállás puszta, Karácsonszállás falu közelében. Szántják-vetik, rétjét kaszálják és a tizedet a földesúrnak fizetik. A jövedelem 1000 akcse." Haszonélvezőjére nincs adatunk. 667