Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

került beköltözők révén (14 fo), 1559-ben 12%-kal többet tudtak nyilvántartásba venni, mint 13 évvel korábban; a családfők száma pedig ezen belül 26%-kal lett több. A következő három év alatt, 1562-re a ki- és beköltöző családfők száma majdnem kiegyenlítette egymást; egy fővel gyarapodott a családfők száma, de a nyilvántartásba vettek száma 29%-kal növekedett. 1580-ra azonban már 10%-kal csökkent számuk, a családfőké pedig ezen belül 7%-kal lett kevesebb. 1590-re ezek száma további 5%-kai apadt, bár a nyilvántartásba vetteké 1 fővel több lett. Az első összeíráshoz viszonyítva tehát megállapítható, hogy a 44 év leforgása alatt végül is az összeírtak teljes száma 32%-kal, illetve ezen belül a családfők száma 13%-kal szaporodott. Foglalkozásra utaló adatok: 1546-ban 1 pap, 1 diák és 5 juhos gazda (160, 150, 145, 140, illetve 100 db juh), 1559-ben 1 pap és 3 juhos gazda (200, 200 és 150 db), 1562-ben 5 juhos gazda (200, 175, 150, 150 és 150 db), 1580-ban 3 juhos gazda (200, 200 és 200 db), 1590-ben a juhos gazdákat nem nevezték meg. Gazdaságtörténeti adatok 1546-ban 1562-ben 1580-ban 1590-ben búzatized 150 kile 260 kile 200 kile 167 kile kevert tized 76 kile 125 kile 150 kile 150 kile len- és lenmagtized — 100 akcse 50 akcse 55 akcse lencse- és babtized — — 100 akcse 200 akcse kölestized — — — 15 kile szénatized 100 akcse — — — bitang jószág ára — 150 akcse — — széna- és tűzifaadó — — 1500 akcse 1250 akcse szalma ára — — 150 akcse 155 akcse méhkasok száma 10 darab 75 darab 100 darab 150 darab sertések száma 65 darab 133 darab 200 darab 200 darab báránytized 50 darab 83 darab 30 darab 75 darab menyasszonyadó — — 250 akcse 350 akcse hordóadó — — 250 akcse 350 akcse bírságpénz 10 akcse 125 akcse 700 akcse 700 akcse Az 1546. évi összeírás alapján a megélhetési viszonyok kissé szűkösnek látszanak: egy-egy család gabonából átlag 73 kilét és szénából 3 szekérrel takarított be. Ennél jobb anyagi körülményekre enged következtetni az, hogy 23 családfőt, vagyis a családfők 74%-át dzsizje-adó és kapuadó fizetésére egyaránt kötelezni tudták. Az összeíró részrehajlására hívja fel a figyelmet a csekély (31 családra kivetett 10 akcse) bírságpénz. 1562-re a gabonatermelés családonkénti átlaga valamelyest javult, 96 kile lett. Emellett azonban a lakosok állattenyésztéssel is foglalkozhattak, ahogyan erre a szénatizedből, majd a ,,bitang jószág ára" tételből következtetni lehet. A későbbi évtizedek során a gabonatermés mennyiségileg ugyan változott, de a családonkénti átlagtermelés nem: 1580-ban 95 kile és 1590-ben 91 kile lett. 663