Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

1546-ban . 1562-ben 1580-ban 1590-ben széna- és tűzifaadó — — 1500 akcse 3000 akcse szalma ára — — 350 akcse 220 akcse templomadó — 50 akcse — — menyasszonyadó és hordóadó — együtt: 350 akcse 250 akcse bírságpénz 50 akcse 300 akcse 300 akcse 300 akcse Az 1546. évi összeírás adatai alapján a gazdasági viszonyok rendkívül jónak mondhatók: egy-egy család gabonából átlag 263 kilét és borból 714 pintet termelt. Dzsizje-adó és kapuadó fizetésére egyaránt 4 gazdát, a családfők 57%-át kötelezték. 1559-re a családfők száma 228%-kal több lett, mert Gyarmat és Pervál falvak lakosai ide költöztek s ottani földjeiket innen művelték. Tök faluban ekkor a családonkénti átlagtermelés gabonából 151 kile és borból 652 pint lett. 1562-ben Tök faluról új adatfelvételt nem készítettek, mivel Rüsztem pasa hász-birtoka volt, az összeíró ugyanannyi földesúri jövedelmet mutatott ki, mint elődje 1559-ben, noha a három év alatt a családfők száma 109%-kal növekedett; az 1562-ben feltüntetett adatok tehát az 1559-ben nyilvántartásba vett 23 családfő termelési viszonyait tükrözik. 1562-re Tinye falu lakosai is Tök faluba menekültek, így Tinye falu határát is innen művelték. Két évtized múlva azonban a gabonatermelés családonkénti átlaga 35 kilére, a bortermelésé pedig 113 pintre csökkent, s ez nemcsak a termelőerők megoszlásának, hanem a viszonyok megromlásának is az eredménye, mert mind a gabona-, mind a bortermelés mennyisége is lényegesen kevesebb lett. Az 1590. évi összeíró új adatfelvételt itt sem készített, bár a bortermés mennyiségét valamivel kevesebbnek tüntette fel, de mégis ugyanannyi földesúri jövedelmet mutatott ki, mint elődje 1580-ban, ami ezúttal lényegében nem jelentett több megterhelést, mert a családfők száma 1590-ben csak 1 fővel lett kevesebb, mint tíz évvel korábban. Az apróállatállomány a kimutatás szerint még a saját fogyasztási szükségletüket is csak elég szűkösen biztosította; az 1580 körül megindult juhtenyésztés egészen jelentéktelennek mondható. A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 2800 akcse, Haszán mehter (zenész) tímár-birtokos. 1559-ben 10 073 akcse, Rüsztem pasa, a budai vilajet mír-i miránja hász-birtokos. 1562-ben 10 073 akcse, Rüsztem pasa, a budai vilajet mír-i miránja, hász-birtokos. 1580-ban 12 550 akcse, Hizir bin Ali pasa, a budai vilajet mír-i miránja, hász-birtokos. 1590-ben 12 550 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. 655