Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

száma tehát majdnem ötször annyi lett, mint 13 évvel korábban volt; a családfők száma pedig több mint megnyolcszorozódott. 1562-re a ki- és beköltöző családfők száma pontosan kiegyenlítette egymást, de a nyilvántartásba vettek összes száma 36%-kal gyarapodott. A következő két évtized alatt, 1580-ra pedig újabb beköltözők révén az összeírtak száma 34%kal, illetve a családfőké 69%-kai növekedett meg. Egy évtized múlva azonban számuk 23%-kal, illetve a nyilvántartásba vetteké 31%-kal csökkent. Az első összeíráshoz viszonyítva tehát megállapítható, hogy a 44 év eltelte után végül is az egykor összeírtak száma hatszor annyi, illetve ezen belül a családfők száma tizenegyszer annyi lett. Foglalkozásra utaló adatok: 1562-ben 1 kovács, 1580-ban 1 juhos gazda (200 db juh). Gazdaságtörténeti adatok 1546-ban 1562-ben 1580-ban 1590-ben búzatized 82 kile 250 kile 140 kile 200 kile kevert tized 16 kile 100 kile 110 kile 110 kile lencse- és babtized — 60 akcse 60 akcse 250 akcse lenmagtized — 20 akcse 50 akcse 100 akcse len- és kendertized — 10 akcse 10 akcse 210 akcse musttized — — 25 pint 50 pint széna- és tűzifaadó — 560 akcse 1250 akcse 1500 akcse szalma ára — — 50 akcse 155 akcse méhkasok száma 3 darab — — 75 darab sertések száma 5 darab — 50 darab 117 darab báránytized — 50 darab 25 darab 25 darab meny assz ony adó — együt60 ákcse 250 akcse hordóadó — — tesen : 20 akcse 160 akcse bírságpénz 15 akcse 50 akcse 200 akcse 220 akcse Az 1546. évi összeírás alapján a termelési viszonyok rendkívül jónak mondhatók: egy-egy család gabonából átlag 326 kilét takarított be. Hasonlóan jó anyagi körülményekre utal az az adat, mely szerint mind a három családfőt dzsizje-adó fizetésre lehetett kötelezni, bár közülük kapuadót csak egynek kellett fizetni. 1546-ban és 1559-ben is a faluhoz tartozónak írták össze Halásztelek pusztát, mint a falu szántóját, mivel lakatlan volt. 1562-re a gabonatermelés családonkénti átlaga 134 kilóre csökkent, két évtized múlva pedig ez az átlag a felére, 57 kilére esett le, noha még bírták Halásztelek (illetőleg ahogyan 1580-ban és 1590-ben nyilvántartásba vették: Szállástelek) pusztát, bár ekkor már Dab falu lakosaival együtt közösen művelték. Szőlőműveléssel is foglalkozni kezdtek 1580 körül, de a 250 pint bort feltehetőleg csak egy gazda szüretelte. A gabonatermelés családonkénti átlaga 1590-re 91 kilére emelkedett, de bort összesen most is csak 500 pintet termeltek, tehát egy vagy esetleg két gazda foglalkozhatott szőlőműveléssel. A sertés- és méhkasállomány 1580-ig még a saját ellátásukat sem biztosíthatta; a juhállomány 1562 körül 500 darab lehetett, később viszont 631