Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

1562-ben nem írták össze. 1580-ban: „Szentlászló puszta, Pest közelében a Lányok-szigetével [Dzsezire-i Duhterán, a mai Margitsziget] szemben, ráják nélkül. A pesti lovasok, a második aga alá tartozók birtokában, akik rétjét évről évre kaszáitatják és tizedváltságként átalányösszeget fizetnek. A jövedelem 515 akcse." Haszonélvezőjére nincs adatunk. 1590-ben: „Szentlászló puszta, a pesti vár közelében, a Lányok-szigetével szemben. A pesti lovasok, a második aga alá tartozók birtokában, akik rétjét évről évre kaszáitat ják és tizedváltságként átalányösszeget fizetnek. A jövedelem 515 akcse." Haszonélvezőjére nincs adatunk. 533. SZENTLÁSZLÓ puszta, a budai náhijéhez tartozik 1590-ben vették csak nyilvántartásba: „Bicske falu, Szentlászló és Németegyház pusztákkal" (1. fentebb). 534. SZENTLŐRINC puszta, a pesti náhijéhez tartozik 1546-ban: „Szentlőrinc puszta, ráják nélkül. Mivel a nevezett puszta üres és elhagyott, a padisah törvénye szerint birtokba adása jogos. A pesti vár lovasainak egyik agája, egy Júszuf nevű aga, ziámet-birtokos, a tapuilletéket róla megfizette és a tized megadásának feltételével így az új szultáni defterben a nevére íratott. A jövedelem a tizedekből 200 akcse: búzatized 10 kile, kevert tized 10 kile és szénatized 50 akcse." Haszonélvezője — a hatvani szandzsák tímár-deftere szerint — Júszuf ziámetbirtokos, a pesti vár lovasainak egyik agája. 1559-ben: „Szentlőrinc puszta, ráják nélkül. Mivel a nevezett puszta üres és elhagyott, a padisah törvénye szerint birtokba adása jogos. A pesti vár lovasainak egyik agája, egy Júszuf nevű aga, ziámet-birtokos, a tapuilletéket róla megfizette s így a tized megadásának feltételével, az új szultáni defterben a nevére íratott. A jövedelem 280 akcse: búzatized 10 kile, kevert tized 10 kile és szénatized 10 szekér." Haszonélvezője Júszuf ziámetbirtokos, a pesti vár lovasainak egyik agája. 1562-ben: „Szentlőrinc puszta, ráják nélkül. A jövedelem 200 akcse." Haszonélvezőjére nincs adatunk. 1580-ban: „Szentlőrinc puszta, Szinán aga temploma (! kilisza) néven ismert, ráják nélkül. A régi defterbe senkire nem volt ráírva. Az előző összeíráskor a budai csausok közül Kászim csaus kérte s a kincstártól tapuilleték megfizetése mellett megkapta éa birtokolta. Az új összeíráskor azonban, mivel írásbeli bizonylat alapján Hüszejn bég ziámet-birtokos használatában találtatott, a földesúrnak járó tized megadásának a feltételével, az új szultáni defterben ráíratott és erről bizonylat adatott. A jövedelem 3000 akcse" (a tímár-defter szerint azonban csak 1000 akcse!), melynek haszonélvezője 500 akcse részesedéssel Berakat Hüszejn ziámet-birtokos és 500 akcse részesedéssel Mahmud bin Abdullah ziámet-birtokos. 1590-ben: „Szentlőrinc puszta, más néven Szinán aga temploma néven 575