Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

írták: „régebben nemes volt") révén és részben a sarjadékok (5 fő) révén, 1559-ben 182%-kal többet tudtak nyilvántartásba venni, mint 13 évvel korábban; a családfők száma is 91%-kal több lett. A következő három év alatt azonban a családfők száma 38%-kal, illetve a nyilvántartásba vettek összes száma 29%-kal csökkent. 1580-ra a ki- és beköltözők száma pontosan kiegyenlítette egymást, de ezen belül a családfők száma 23%-kal nőtt. 1590-re azonban a családfők száma 50%-kai, illetve az összeírtak száma 36%-kal apadt. Az első összeíráshoz viszonyítva tehát megállapítható, hogy a 44 év alatt a nyilvántartásba vettek összes száma ugyan 27%-kal növekedett, de ezen belül a családfők száma 27%-kal kevesebb lett. Foglalkozásra utaló adatok: 1580-ban 1 kovács. Gazdaságtörténeti adatok 1546-ban 1562-ben búzatized 100 kile 155 kile kevert tized 100 kile 66 kile árpatized 6 kile — méhkasok száma 8 darab 90 darab sertések száma 8 darab 163 darab báránytized — — lencse- és babtized — 40 akcse musttized — — káposztatized — 50 akcse káposzta- és gyümölcstized — — len- és kendertized — 50 akcse kertadó — 50 akcse szénatized 30 akcse — lenmagtized — 44 akcse széna- és tűzifaadó — 300 akcse szalma ára — — menyasszonyadó és hordóadó — — bírságpénz 10 akcse 100 akcse 1580-ban 150 kile 30 kile 100 darab 113 darab 3 darab 10 akcse 10 pint 25 akcse 50 akcse 1000 akcse 100 akcse 50 akcse 150 akcse 1590-ben 120 kile 50 kile 100 darab 113 darab 13 darab 110 akcse 250 pint 125 akcse 155 akcse 450 akcse 125 akcse 150 akcse 150 akcse Az első összeírás szerint a megélhetési viszonyok jók voltak: egy-egy család gabonából átlag 187 kilét és szénából 2—3 szekérrel takarított be. Ugyancsak jó anyagi körülményekre utalnak azok az adatok, melyek szerint dzsizje- és kapuadó fizetésére egyaránt 6 gazdát, a családfők 54%-át, illetőleg csak kapuadó fizetésére 8 gazdát, a családfők 72%-át lehetett kötelezni. 1562-re a gazdasági viszonyok nem igen változtak, a gabonatermelés családonkénti átlaga 170 kile lett. A következő két évtized múlva ez az átlag 112 kilére csökkent, mellette megkezdődött ugyan a szőlőművelés, de ennek eredménye mindössze 100 pint volt, melyet valószínű egy gazda szüretelt. 1590-re a szőlőművelés már jobban elterjedt, egy-egy család átlag 312 pint bort termelt, s mellette a gabonatermelés átlaga is feljavult 212 kilére. 537