Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

sertések száma báránytized menyasszonyadó és hordóadó bírságpénz 1546-ban 8 darab 100 darab 10 akcse 1562-ben 110 darab 40 darab 60 akcse 1580-ban 25 darab 16 darab 50 akcse 50 akcse 1590-ben 25 darab 16 darab 50 akcse 50 akcse Az első összeírás adatai alapján a gazdasági viszonyok közepesnek mondhatók: egy-egy család gabonából 121 kilét, borból 52 pintet és szénából 5 szekérrel termelt. Ugyancsak jó anyagi körülményekről adnak számot azok az adatok, melyek szerint 15 gazdát, a családfők 79%-át dzsizje-adó és kapuadó fizetésére egyaránt kötelezni lehetett. A falut időközben nemcsak emberéletben, hanem a termelőeszközökben is veszteség érte; 1562-re a gabonatermelés családonkénti átlaga 39 kilére csökkent, a szőlők pedig teljesen kipusztultak. A későbbi évtizedek alatt azonban a gabonatermelés átlaga feljavult: 1580-ra 121 kile, 1590-re 119 kile lett. Az apróállatállomány 1562 körül volt a legnagyobb (amikor az egyéb mezőgazdasági termelés csökkent), bár a juhtenyésztés nem érte el az első összeírás korabeli szintet, akkor 925 darab juhot vettek számba. A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 3555 akcse, Derjá bin Lokman, a Duna folyó kapudánja, ziámet-birtokos. 1559-ben 3818 akcse, Kászim bin Derjá bég, ziámet-birtokos. 1562-ben 3200 akcse, Mehmed bin Szinán bég, tímár-birtokos. 1580-ban 6290 akcse, Ali bin Szinán bég, tímár-birtokos. 1590-ben 6000 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. 464. SAKÓ puszta, a budai náhijéhez tartozik Az 1580. évi tímár-defterben található rá az első adat: „Sakó puszta, a defteren kívül [ti. előzőleg nem írták össze], jövedelme 400 akcse." Haszonélvezője Hüszejn bin Hüszrev, a budai szandzsák míralaja, ziámet-birtokos. 1590-ben: „Sakó puszta, Bárok és Nemti pusztákkal együtt." A három puszta jövedelme tizedből ós makkoltatási adóból 800 akcse, mégpedig szénatizedből 400 akcse és makkoltatási adóból 400 akcse. Haszonélvezőjére nincs adatunk. 465. SALMÁR puszta, a budai náhijéhez tartozik Az első adat Salmár pusztára az 1546. évi tímár-defterben található: „Salmár puszta, ráják nélkül, a jövedelem 300 akcse." Haszonélvezője Júnusz bin Mahmud tímár-birtokos. 1559-ben vették először nyilvántartásba: „Salmár puszta. Jövedelme 250 akcse: búzatized 5 kile, kevert tized 5 kile és szénatized 160 akcse." Haszonélvezője Ibrahim tímár-birtokos. 517