Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

akcse, haszonélvezője Múszá ziámet-birtokos, a budai kincstár mukátaa ügyeinek volt intézője. 1562-ben: „Pervál falu, ráják nélkül. Rájái a hajdúktól való félelemtől elköltöztek Tök faluba, ott írattak össze, de itteni helyüket továbbra is bírják. A jövedelem 2245 akcse: búzatized 150 kile, kevert tized45 kile, szénatized 150 akcse, kender- és káposztatized 25 akcse." Haszonélvezője Múszá Cselebi, ziámet-birtokos. 1580-ban: Pervál falu, ráják nélkül. Tök falu lakosainak földművelő helye. Jövedelme 1000 akcse. Haszonélvezője Hizir bin Ali budai pasa, hász-birtokos. 1590-ben: Pervál puszta, ráják nélkül. A jövedelem 1000 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. ••;.., 440. PESTÉ város, a pestéi náhijéhez tartozik Népességi adatok Családfők száma Nőtlen fiaik száma Családfők nőtlen testvérei száma Egyéb nőtlenek száma összeírtak száma DzsizjefizetŐk száma 1546-ban 122 21 11 23 177 60 1559-ben 110 61 2 2 175 60 1562-ben 98 53 3 — 154 98 1580-ban 66 29 1 — 96 67 1590-ben 63 38 9 30 140 62 Az 1546-ban összeírtak közül az 1559. évi defter szerint meghalt 100 fő, mégpedig 75 családfő, 8 nőtlen fiú, 4 nőtlen testvér és 13 egyéb nőtlen, valamint eltűnt 1 nőtlen fiú és 1 nőtlen testvér, továbbá megszökött 3 családfő, 3 nőtlen fiú, 2 nőtlen testvér és 7 egyéb nőtlen; továbbra is a városhoz tartozónak írtak Össze 60 főt, mégpedig 44 családfőt, 9 nőtlen fiút, közülük 4 időközben megházasodott, 4 testvért, ezek közül 2 szintén megnősült és 3 egyéb nőtlen, ezek egyike ugyancsak családfő lett. Közülük azonban 1 családfő és 1 egyéb nőtlen neve fölé bejegyezték, hogy Marosa városban lakik, 1 családfő neve fölé pedig, hogy Budán, 1 másik családfő neve fölé, hogy Kerepes faluban és 1 nőtlen testvér neve fölé, hogy Kuvin városban lakik. Az 1546-ban összeírtak 66%-a tehát meghalt, eltűnt, illetve megszökött, de elsősorban a nagyszámú beköltöző révén 1559-ben mindössze két fővel tudtak csak kevesebbet nyilvántartásba venni, mint 13 évvel korábban. A következő három év alatt a családfők száma további 11%-kal, az összeírtak száma 12%-kal, majd 1580-ra a családfők száma további 32%-kal, az összeírtak száma pedig 37%-kal csökkent, 1590-re azonban 45%-kal nőtt az összeírtak száma, de ezen belül a családfők száma 4%-kai megfogyatkozott. Az első összeíráshoz viszonyítva tehát megállapítható, hogy a 44 év alatt a családfők száma 48%-kal, valamennyi összeírt száma pedig 21%-kal apadt. 490