Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

1546-ban 1562-ben 1580-ban 1590-ben szénatized 50 akcse — — __ kincstári rét jövedelme 50 akcse 250 akcse 150 akcse 50 akcse széna- és tűzifaadó — — 709 akcse 709 akcse szalma ára — — 50 akcse 50 akcse malomkerekek száma, egész évben járó 4 4 5 4 báránytized — 10 darab 10 darab 10 darab méhkasok száma 13 darab 8 darab 30 darab 30 darab sertések száma 18 darab 15 darab 50 darab 50 darab menyasszonyadó és hordóadó — — 30 akcse 30 akcse bírságpénz 80 akcse 30 akcse 50 akcse 50 akcse Az első összeírás adatai szerint a termelési viszonyok rendkívül jók voltak: egy-egy család gabonából 212 kilét és borból 384 pintet termelt. Az első adatsort végig olvasva, a 80 akcsés bírságpénzből arra lehet következtetni, hogy azok nem egészen reálisak, mert Pécelen 26 családfőre évi 80 akcsét róttak ki, s ugyanakkor Cinkotán a 39 családfőre csak 25 akcsét; az összeíró tehát Pécelen önkényesen járt el. A fenti terméseredményekkel nem áll arányban az sem, hogy a 26 családfő közül dzsizje-adót és kapuadót egyaránt 10 gazda (vagyis 38%) fizetett. 1562-re a gabonatermelés családonkénti átlaga 106 kilére, 1580-ra 113 kilére és a bortermelésé 1562-re 40 pintre, illetve 1580-ra 33 pintre csökkent. 1590-ben új adatfelvételt nem készítettek, csupán az előző defter adatait másolták át. Az apróállatállomány 1580-ig a saját fogyasztásukat sem biztosíthatta s eladásra még a későbbi években sem igen kerülhetett. A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvező: 1546-ban 8000 akcse, Nazar Díváne tímár-birtokos. 1559-ben 6666 akcse, Mezid Boszna tímár-birtokos. 1562-ben 4000 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. 1580-ban 6000 akcse, Ömer bin Ali tímár-birtokos. 1590-ben 6000 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. 433. PEDER puszta, más néven KALOS PETÖR puszta, a kecskeméti náhijéhez tartozik 1546-ban: Pedör puszta (1.) Ferencszállás falu szántója. 1559-ben: „Peder puszta, más néven Kalos Petör puszta, ráják nélkül, Ferencszállás falu szántója" (1. fentebb). A jövedelem 1447 akcse, mégpedig búzatized 50 kile, kevert tized 30 kile, szénatized 50 szekér és legelőadó 167 akcse. Haszonélvezője Dervis bin Abdullah tímár-birtokos. 1562-ben nem vették nyilvántartásba. 1580-ban: „Kalos Petör falu." Két családfőt írtak ekkor itt össze. 484