Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

vei helyükre csak 5 sarjadék és 11 beköltözött került, 22%-kal kevesebbet tudtak nyilvántartásba venni, mint 13 évvel korábban. Három év múlva azonban az összeírtak száma már 14%-kai és ezen belül a családfők száma 23%-kal gyarapodott. A nyilvántartásba vettek száma ugyan 1580ra még további 17%-kal növekedett, de ezen belül a családfőké már 15%kal csökkent. Egy évtized múlva pedig az összeírtak száma apadt 19%-kal és a családfők száma nőtt eggyel. Az első összeíráshoz viszonyítva tehát megállapítható, hogy a 44 év alatt a nyilvántartásba vettek száma 15%kal kevesebb lett, de a családfők száma ugyanannyi maradt. Foglalkozásra utaló adatok: 1546-ban 4 juhos gazda (250, 228, 125, illetve 75 db juh), 1559-ben 4 juhos gazda (300, 250, 200 és 175 db), 1562ben 3 juhos gazda (550, 250 és 200 db), 1580-ban 2 juhos gazda (225 és 200 db) és 1 szolga (bár nem nevezték meg, de az összeírásban szereplő többi egyéb nőtlen is valószínűleg alkalmazott lehetett), 1590-ben 2 juhos gazda (100 és 100 db) és 4 szolga. Gazdaságtörténeti adatok 1546-ban 1562-ben 1580-ban 1590-ben búzatized 220 kile 316 kile 285 kile 300 kile kevert tized 110 kile 148 kile 85 kile 250 kile lencse- és babtized — 180 akcse 120 akcse 120 akcse kender- és lentized — 136 akcse 50 akcse 150 akcse széna- és tűzifaadó — 620 akcse 1050 akcse 1100 akcse szalma ára — • — 150 akcse 190 akcse méhkasok száma 20 darab 136 darab — — sertések száma 5 darab 230 darab 175 darab 175 darab báránytized 50 darab 100 darab 63 darab 18 darab bitang jószág ára és templomadó — 200 akcse — — menyasszonyadó és hordóadó — — 80 akcse 180 akcse bírságpénz 10 akcse 133 akcse 300 akcse 200 akcse Az 1546. évi összeírás szerint alighogy közepes gazdasági viszonyok voltak: egy-egy család gabonából 118 kilét termelt. Ennek megfelelő anyagi körülményekre utal az az adat, mely szerint 14 gazdát, a családfők 50%-át dzsizje-adó és kapuadó fizetésére egyaránt kötelezni lehetett. A családonkénti termelési átlag a következő évtizedekben jobb volt: 1562ben 145 kile, 1580-ban 137 kile és 1590-ben 196 kile. Az apróállatállományból a juhtenyésztés 1562 körül lett a legvirágzóbb: 1000 darabot vettek számba. A későbbi évtizedek során azonban számuk megcsappant, a méhészet pedig teljesen kipusztult. Számottevő volt azonban mindvégig a disznótartás. A földesúri jövedelmek teljes Összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 4010 akcse, Derjá bin Lokman, a Duna folyó kapudánja, ziámet-birtokos. 480