Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

Az 1546. évi összeírás adatai szerint a termelési viszonyok nagyon jók lehettek: egy-egy család gabonából 331 kilét és szénából 27 szekérrel takarított be. Kedvező anyagi körülményekre utal az is, hogy 6 gazdát, a családfők 88%-át dzsizje-adó és kapuadó fizetésére egyaránt kötelezni lehetett. Viszont feltűnő a sertéshiány és az aránylag magas bírságpénz. 1562-re a gabonatermelés családonkénti átlaga nem sokat változott, 350 kile lett. Számottevően gyarapodott azonban a juhállomány: a 6 gazda közül 3-nak 800 darab birkája volt. A sertésállomány ugyancsak túlnőtte a saját fogyasztásuk kereteit s eladásra is juthatott belőle. 1580-ban és 1590-ben a szolgáltatási kötelezettségeket nem vették részletesen nyilvántartásba, mert azok pénzbeli értékét átalányösszegben állapították meg. A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 2700 akcse, Ibrahim bin Abdullah tímár-birtokos. 1559-ben 4370 akcse, Musztafa Nazar és Dervis tímár-birtokosok, akik Agasegyház és Köncsög pusztákkal együtt közösen bírták. 1562-ben 3795 akcse, Dimitri Zselik ti már-birtokos. 1580-ban 7360 akcse, Herszeklü Ali tímár-birtokos. 1590-ben 7360 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. 413. OSZLÁR puszta, a pesti náhijéhez tartozik 1559-ben vették először nyilvántartásba: ,,Oszla [sic] puszta ráják nélkül. A jövedelem 486 akcse: búzatized 15 kile, kevert tized 9 kile és szénatized 25 szekér." Haszonélvezője Ferhád Valkovár tímár-birtokos. 1562-ben: „Oszlár puszta ráják nélkül, Gyömrő falu közelében. A jövedelem 600 akcse." Szultáni hász-birtok. 1580-ban: „Oszlár puszta, ráják nélkül, Szekcsuj [Szecső] város közelében. A jövedelem 600 akcse." Haszonélvezője Perváne bin Ali tímár-birtokos. 1590-ben: ,,Oszlár puszta, Szekcsuj város közelében. A jövedelem 1325 akcse." Haszonélvezőjére nincs adatunk. 414. ÖRKÉN puszta, a pesti náhijéhez tartozik Az első adatot a hatvani szandzsák tímár-defterében találtuk: „Örkén puszta, ráják nélkül, jövedelme 300 akcse." Haszonélvezője Dzsáfer és Ferhád tímár-birtokosok, akik azt Poroszló falu és Atány falu jövedelmével együtt közösen bírták. 1559-ben: ,,Örkén puszta, ráják nélkül, Vacs falu közelében. A nevezett puszta a meghódítás óta üresen maradt, így birtokba adása jogos. Minthogy egy Hüszrev nevű személy a kincstárnak 300 akcse tapu-illetéket fizetett és vállalta, hogy a földesúrnak a tizedet megadja, az új defterben a nevére íratott. A jövedelem a tizedekből 232 akcse: búzatized 12 kile, kevert tized 8 kile és szénatized 4 szekér." Haszonélvezője Mehmed tímárbirtokos. 468