Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

1546-ban 1562-ben 1580-ban 1590-ben lencse- és babtized — 100 akcse _— méhkasok száma 28 darab 25 darab 50 darab 100 darab sertések száma 8 darab 26 darab 100 darab 100 darab kender- és káposztatized — 50 akcse 150 akcse 110 akcse kincstári rét jövedelme 80 akcse 200 akcse 200 akcse 200 akcse széna- és tűzifaadó — — 1100 akcse 2000 akcse szalma ára — — 100 akcse 100 akcse menyasszonyadó és hordóadó — — együtt: 90 akcse bírságpénz 20 akcse 50 akcse 100 akcse 400 akcse Az első adatsor szerint a megélhetési viszonyok alighogy közepesnek mondhatók: egy-egy család gabonából 83 kilét és borból 100 pintet termelt. Ennek megfelelő anyagi körülményekre utal az az adat is, hogy 25 gazdát, a családfők 50%-át dzsizje-adó és kapuadó fizetésére egyaránt kötelezni lehetett. 1559-re a gabonatermelés átlaga 17 kilére csökkent, viszont a bortermelésé 247 pintre emelkedett. 1562-ben új adatfelvétel nem készült. A gabonatermelés átlaga 1580-ra feljavult 65 kilére, ami azonban elég csekély eredmény ahhoz képest, hogy ekkor Guta pusztát is szántották-vetették (1. fentebb); a bortermelés családonkénti átlaga pedig 43 pintre esett vissza. 1590-ben lényegében új felmérés ismét nem készült. A sertések száma 1580-ig nagyon kevés volt; csak utána mondható szűkösen kielégítőnek. A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 6000 akcse, Mehmed budai beglerbég, hász-birtokos. 1559-ben 6000 akcse, Rüsztem budai pasa, hász-birtokos. 1562-ben 6000 akcse, Rüsztem budai pasa, hász-birtokos. 1580-ban 8500 akcse, Hizir bin Ali budai pasa, hász-birtokos. 1590-ben 8500 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. 389. NAGYBERENTŐ és KISBERENTÖ majorság, a budai náhijéhez tartozik 1580-ban és 1590-ben vették nyilvántartásba, mint Ácsa falu (1. fentebb) szántóját. NAGYCSITÁR falu, 1. CSITÁR Uá