Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

mivel a sarjadékok száma mindössze 16, a beköltözötteké pedig csak 24 volt, 33%-kal kevesebbet tudtak jegyzékbe venni, mint 13 évvel korábban. Három év múlva azonban tömeges beköltözések (különösen a sok nőtlen fiú) révén az összeírtak száma 116%-kal gyarapodott, bár ezen belül a családfők száma csak 51%-kal nőtt. A következő két évtized alatt pedig az összes nyilvántartásba vettek száma 11%-kal csökkent, de ezen belül a családfők száma 26%-kal nőtt. Ez a gyarapodás azonban csak átmeneti jellegű volt, mert 1590-re, tehát egy évtized alatt valamennyi összeírt száma 28%-kal és ezen belül a családfők száma 25%-kal csökkent. Az első és az utolsó összeírást egybevetve megállapítható, hogy a nyilvántartásba vettek száma a 44 év leforgása alatt 8%-kai megfogyatkozott, ezen belül a családfők száma pedig 8%-kai növekedett. Az egri hadjárat után azonban 1597-re az adófizető családok száma 100-ra apadt (Hornyik, i. m. II. 341.). Foglalkozásra utaló adatok: 1546-ban 2 pap és 1 kovács, 1559-ben 1 pap, 1 diák, 1 kovács és 3 juhos gazda (300, 300, illetve 30 db juh), 1562ben 4 kovács és 7 juhos gazda (416, 335, 286, 275, 250, 250 és 167 db), 1580-ban 3 kovács, 1590-ben 1 kovács és 7 szolga. Gazdaságtörténeti adatok 1546-ban 1562-ben búzatized 490 kile 1900 kile kevert tized 376 kile 1580 kile méhkasok száma 25 darab 300 darab sertések száma 50 darab 1250 darab báránytized 135 darab 250 darab lenmagtized — 540 akcse len- és kendertized — 400 akcse lencse- és babtized — 320 akcse vöröshagyma- és fokhagymatized — 420 akcse gyümölcstized — 200 akcse vágóhídi illeték — 450 akcse piaci illeték — 1500 akcse malomkerekek száma, 6 hónapig járó — 3 hagyatéki jövedelem — 3500 akcse szénatized 950 akcse — bírságpénz 50 akcse 3500 akcse Az 1546. évi összeírás szerint a megélhetési viszonyok elég szűkösnek látszanak: egy-egy család gabonából 55 kilét és szénából 6 szekérrel takarított be. Ennél jobb gazdasági helyzetre enged következtetni a kapuadót és dzsizje-adót egyaránt fizető gazdák száma (95), akik a családfők 60%-át tették ki. Már ez is felhívja a figyelmet arra, hogy a szolgáltatási kötelezettségek számba vételekor az összeíró részrehajló lehetett, s ezt megerősíti az az adat, hogy a 157 családfőre mindössze 50 akcse (!) bírságpénzt rótt ki. 389