Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

sertések száma malomkerekek száma, 6 hónapig járó lencse- és babtized káposztatized len- és kendertized széna- és tűzifaadó kincstári rét jövedelme szalma ára menyassz onyadó és hordóadó bírságpénz 1546-ban 13 darab 25 akcse 1559-ben 125 darab 80 akcse 40 akcse 100 akcse 280 akcse együtt: 150 akcse 1580-ban 23 darab 10 akcse 20 akcse 30 akcse 480 akcse 60 akcse 10 akcse 50 akcse 50 akcse 1590-ben 20 darab 80 akcse 25 akcse 50 akcse 200 akcse 60 akcse 15 akcse 20 akcse 45 akcse Az első összeírás adatai szerint rendkívül jók voltak a gazdasági viszonyok: egy-egy család átlag 613 kile gabonát takarított be (amihez kétségtelen idegen munkaerőt is használhattak). Ugyancsak rendkívül jó anyagi körülményekre utal az is, hogy mind a 6 családfőt kapuadó és dzsizje-adó fizetésére egyaránt kötelezni lehetett. A falu előnyös gazdasági körülményeire utal az is, hogy egy-egy itt élő családfőt átlag 557 akcse fizetési kötelezettséggel terheltek meg, ennek ellenére 1559-re 10 családfő költözött a faluba. Időközben azonban a termelési viszonyok megromlottak, bár 1562 körül egy családfő átlag még mindig 150 kile gabonát termelt és ez az átlag a következő két évtized alatt 183 kilére emelkedett. 1590-re azonban a viszonyok ismét rosszabbodtak: a családonkénti átlagtermelés csak 50 kile lett. A méhkas- és a sertésállományból eleinte eladásra is juthatott, de az utolsó három évtizedben már csak a családok fogyasztását biztosíthatta. A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 3345 akcse, Durak bin Kászim tímár-birtokos. 1559-ben 1853 akcse, Musztafa, a budai beglerbég egyik csausa, tímárbirtokos. 1562-ben 3610 akcse, Musztafa csaus, tímár-birtokos. 1580-ban 2435 akcse, Ali bin Inehán tímár-birtokos. 1590-ben 1000 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. 319. KÓSPARLAK puszta, a visegrádi náhijéhez tartozik 1590-ben írták csak először össze, mint Szokol falu szántóját (1. Szokol alatt). 320. KŐTYHÁZ puszta, a pesti náhijéhez tartozik 1559-ben írták először össze: ,,Kótyház puszta. A jövedelem 200 akcse: mégpedig búzatized 10 kile, kevert tized 5 kile és szénatized 50 akcse." Haszonélvezője Gazanfer ti már-birtokos. 380