Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

sült, 7 testvér, közülük 4 időközben szintén családfő lett és 1 egyéb nőtlen. Rajtuk kívül 1559-ben nyilvántartásba vettek még 14 összeírasi sorba került fiút, közülük egyet már nősen, valamint 8 beköltözött családfőt és 4 nőtlen fiút. Az 1546-ban összeírtak 49%-a tehát meghalt, illetve megszökött s mivel a sarjadékok száma csak 14, a beköltözötteké pedig mindössze 12 lett, 18%-kal kevesebbet tudtak nyilvántartásba venni, mint 13 évvel korábban. Három év múlva pedig az Összeírtak száma 30%-kal, utána két évtized alatt további 12%-kal csökkent, ami a következő évtized alatt semmit sem változott, mert a ki- és beköltözők száma kiegyenlítette egymást. Az első összeíráshoz viszonyítva azonban megállapítható, hogy a 44 év leforgása alatt az összeírtak száma pontosan a felére apadt. Foglalkozásra utaló adatok nincsenek. Gazdaságtörténeti adatok 1546-ban 1562-ben 1580-ban 1590-ben búzatized 100 kile 115 kile 100 kile 100 kile kevert tized 44 kile 50 kile 30 kile 20 kile musttized méhkasok száma 500 pint 10 darab 800 pint 60 darab 300 pint 5 darab 100 pint 5 darab sertések száma 25 darab 70 darab 25 darab 23 darab lencse- és babtized — 20 akcse 20 akcse 40 akcse kender- és káposztatized tűzifa- és szénaadó — 32 akcse 580 akcse 20 akcse 500 akcse 20 akcse 1500 akcse szalma ára — — 20 akcse 5 akcse vágóhídi illeték — — 20 akcse 5 akcse menyasszonyadó és hordóadó együttesen : 20 akcse 4 akcse bírságpénz 20 akcse 50 akcse 50 akcse 20 akcse Az 1546. évi összeíró olyan adatokat írt be, melyek szerint egészen szűkös megélhetési viszonyok voltak Keszi faluban: gabonából egy-egy család átlag 30 kilét és borból 104 pintet termelt. Hasonlóan rossz anyagi helyzetre utal az a közlés is, hogy mind dzsizje-adót, mind kapuadót 12 gazda, a családfők 25%-a tudott csak fizetni. Ez az adatfelvétel látszatfelmérésnek tűnik, ha egybevetjük a szomszédos Hidegkút és őrs falvak összeírásainak vonatkozó tételeivel, mert azok a környék kedvezőbb természeti adottságairól adnak számot. Feltehető ezért, hogy az összeíró nemcsak Kerepes faluban, hanem Keszi faluban is alacsonyabban állapította meg a várható jövedelem összegét. így a falu haszonélvezője, a budai pénzügyi defterdár burkolt többletbevételhez jutott. A fenti adatsorok ezért inkább papírízűek. A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 2910 akcse, Ali Cselebi budai pénzügyi defterdár, ziámetbirtokos. 1559-ben 5848 akcse, Abdulkerim budai pénzügyi defterdár, ziámetbirtokos. 359