Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

közelében. A rétjét Hamza bég, isztolni belgrádi szandzsákbég használja. A jövedelem 475 akcse." Haszonélvezője Hamza, isztolni belgrádi szanzsákbég. 1580-ban: „Keresztúr puszta, ráják nélkül, Vál város közelében. Jövedelme 750 akcse." Haszonélvezője Velí tímár-birtokos, Jahjá testvére. 1590-ben: „Keresztúr puszta, Vál város közelében. Jövedelme 750 akHaszonélvezőjére nincs adatunk. cse 296. KERESZTÚR puszta, a budai náhijéhez tartozik 1580-ban írták össze először: „Keresztúr puszta, ráják nélkül, Venim falu közelében. A jövedelem 450 akcse." Haszonélvezője Berber Karagöz tímárbirtokos. 1590-ben: „Keresztúr puszta, Venim falu közelében. A jövedelem 450 akcse." Haszonélvezőjére nincs adatunk. 297. KESZEG falu, a váci náhijéhez tartozik Népességi adatok Családfők száma Nőtlen fiaik száma Családfők nőtlen testvérei száma Egyéb nőtlenek szama összeírtak száma 1546-ban 22 4 1 1 28 1559-ben 1 — — — megszöktek 1562-ben 11 3 1 — 15 1580-ban elköltöztek 1590-ben lakatlan Dzsizjefizetők száma 10 10 Az 1546-ban összeírtak közül az 1559. évi defter szerint meghalt 12 családfő és 1 nőtlen fiú. Elköltözött Agárd faluba 3 családfő és 1 egyéb nőtlen, Békásmegyerre 1 családfő és 1 nőtlen testvér, Kösd faluba 4 családfő és 2 nőtlen fiú, valamint Rád faluba 1 családfő és 1 nőtlen fiú. Az összeíró, így a falu neve mellé odaírta, hogy megszöktek, bár a vak Balossá Máté ott maradt, még 1562-ben is összeírták. 1562-re félig benépesült a falu, főleg a visszatelepülőkkel; csak 2 család volt új beköltöző. Az 1580. évi összeíró szerint a lakosság nagyrésze meghalt, néhányan pedig áttelepültek Agárdra (1. fentebb), így a falu elnéptelenedett és még 1590-ben is lakatlan maradt. Gazdaságtörténeti adatok 1546-ban 1559-ben 1562-ben búzatized 200 kile 25 kile 65 kile kevert tized 70 kile 15 kile 30 kile méhkasok száma 10 darab — 5 darab 357