Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

tésre tértek át. Időközben ismét hozzáfogtak a szőlőműveléshez és 1562-re családonként már átlag 125 pint bort termeltek, ugyanakkor a gabonatermelés átlaga 56 kilére esett vissza. A falu lakossága lassan szegényedni kezdett, amire az hívja fel a figyelmünket, hogy 1580-ban a 26 családfő közül csupán 15-öt tudtak dzsizje-adó fizetésre kötelezni, noha általában ekkor már ezt mindenkire kivetették. Gabonatermésük oly kevés volt, hogy az szinte csak vetőmagnak lehetett elegendő. A lakosok tehát másban, valószínűleg állattartásban kereshették megélhetésüket, mert 1590-re a 26 családfőből 15 még mindig ott lakott és az elköltözött 11 helyére 8 ismét jött. Az 1590. évi kimutatás szerint a gabonatermelés családonkénti átlaga már feljavult 52 kilére, a bortermelésé pedig 65 pintre. A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 2700 akcse, Haszán Mehter tímár-birtokos. 1559-ben 1450 akcse, Karagöz tímár-birtokos. 1562-ben 1365 akcse, Szinán bég ziámet-birtokos, defter-emin. 1580-ban 1400 akcse, Kászim ziámet-birtokos, a magas udvar egyik müteferrikája. 1590-ben 5000 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. A falu magyar földesurára 1587-ből maradt adatunk: I. Rudolf király Gyúrót, mely a fehérvári kántorkanonokságé volt, más birtokokkal együtt, azért a 2000 rénus forintért, melyet Jakussych Ferenc győri vicekapitány hadicélokra kölcsön adott az örökösöknek, Jakussych Imrének és Andrásnak biztosítékul zálogba kötött (Károly, i. m., IV., 195 és B. Szabó, i. m., 421). 223. HADA falu, a budai náhijéhez tartozik 1562-ben írták először össze, de ekkor még mint pusztát: „Dada [sic] puszta, ráják nélkül, Bőcske és Madacsa faluk közelében, [ezek lakosai] szántják-vetik, rétjét kaszálják és szőlőjét művelik. A jövedelem 898 akcse, mégpedig búzatized 30 kile, kevert tized 18 kile, lenmagtized 120 akcse, a bőcskeiek musttizede 112 pint és a madacsaiak musttizede 12 pint." Szultáni hász-birtok. 1580-ban: „Hada falu, Bőcske falu közelében." Ekkor már 3 családfőt (mindhármat dzsizje-adó fizetésére kötelezve) és 1 nőtlen fiút írtak össze. A jövedelem 3000 akcse (a szolgáltatási kötelezettségeket tételesen nem részletezték), haszonélvezője Mahmud bin Abdullah tímár-birtokos. 1590-ben: 10 családfőt, 1 nőtlen fiút és 1 egyéb nőtlent (egy szolgát) vettek nyilvántartásba, közülük azonban ekkor csak 2 családfőt köteleztek dzsizje-adó és kapuadó fizetésére, feltehetőleg, mert az 1580-ban összeírtak a túlterhelés miatt mind elköltöztek; ez az összeírás névjegyzékéből megállapítható. A jövedelem 2000 akcse, mégpedig búzatized 50 kile, kevert tized 50 kile, lencse- és babtized 50 akcse, a méhkasok száma 75 db, a sertések száma 50 db, len- és kendertized 100 akcse, széna- és tűzifaadó 100 akcse, szalma ára 40 akcse, menyasszonyadó és hordóadó 60 akcse, bírságpénz 100 akcse. Egy-egy család tehát átlag 100 kile gabonát termelt, s mellette még számottevő méhkas- és sertésállományt is tartottak. 288