Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

is Összeírták). A többiek átköltöztek a szomszédos falvakba, de továbbra is mint Gubacs faluba tartozókat vették nyilvántartásba és szolgáltatási kötelezettségeiket a gubacsi tímár-birtokosnak kellett leróniuk. Az elköltözöttek neve fölé éppen ezért feljegyezték új lakhelyük nevét: Egröskátán 1 családfő és 1 nőtlen testvére, Ocsán I családfő, JNTemegen 1 családfő, Taksonban 2 családfő és 1 nőtlen fiú és Üllőn 1 családfő és 2 fiú (az egyik időközben megnősült) lakott. Ezenkívül 1 családfő neve fölé írták, hogy Szőlősön lakik, de azzal a megjegyzéssel, hogy régebben is Szőlősön íratott össze, egy másik családfő neve fölé azt jegyezték, hogy Buda városban lakik, de régebben Szőlősön írták össze, majd egy harmadik neve fölött az olvasható, hogy Hárosban lakik, de régebben Szőlősön íratott össze, utána pedig odaírták, hogy Budán lakik. Ez utóbb említett három családfő neve valóban megtalálható Szőlős falu 1546. évi összeírásában. Mindezek után a lapszélre még odajegyezték, hogy amikor a harádzs- (dzsizje-) defter odaadatik, a falun kívüliek nevei jelöltessenek meg, mert a nevezettek helyükön nincsenek, hanem Takson, Üllő, Ocsa, Kata, Nemeg falvakban és Budán laknak. A falu lakosai 1562-re nem költöztek vissza Gubacsra, s bár ekkor már lakatlan volt, de még mindig faluként írták össze. 1580-ban és 1590-ben azonban mint üres pusztát. Gazdaságtörténeti adatok 1546-ban 1559-ben búzatized 70 kile 15 kile kevert tized 40 kile 11 kile szénatized 30 akcse 40 akcse kincstári rét jövedelme 5 szekér 5 szekér káposztatized — 10 akcse méhkasok száma 15 darab — sertések száma — 7 darab bírságpénz 10 akcse afelé: 10 akcse Az első összeírás szerint kissé szűkösnek mondhatók a lakosság életkörülményei: egy-egy család gabonából átlag 91 kilét és szénából 4 szekérrel takarított be. E termelés színvonalával arányban van az, hogy 6 gazdát dzsizje-adó fizetésére, illetve közülük 5-öt, a családfők 41%-át kapuadó fizetésére is kötelezni tudták. A lakosok a felsoroltakon kívül még külön szolgálattal is tartoztak, mellyel kapcsolatban az alábbiakat jegyezték fel. ,,A nevezett falu ki lett jelölve arra, hogy amikor a pesti vár hidjai, ágyúi és ágyúszertára részére fa szükséges, akkor azt levágják és a saját szekerükkel behordják. Amennyiben ezt a szolgálatukat megfelelően teljesítik, akkor semmiféle vármunkával, a szpáhi részére fa- vagy szénahordással vagy más szolgálattal a tized ós az adó megfizetése után, az említett szolgálatukon kívül semmivel ne szolgáltassák őket. Ez így lett az új szultáni defterben feljegyezve." Ez a bejegyzést átvezették az 1559. évi defterbe is. 1559-re a gabonatermelés átlaga családonként 37 kile lett, de talán 271