Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

valamint megszökött 3 családfő, 2 nőtlen fiú, 6 nőtlen testvér és 2 egyéb nőtlen, 1 családfő és 1 nőtlen fiú pedig Birin városba költözött; ott maradt továbbra is 19, mégpedig 11 családfő, 3 fiú, közülük 2 időközben megnősült, 4 testvér, közülük 3 szintén családfő lett és 1 egyéb nőtlen. Rajtuk kívül 1559-ben nyilvántartásba vettek még 9 összeírási sorba került nőtlen fiút, valamint 7 beköltözött családfőt (közülük egyet mint vőt) és 3 nőtlen fiút. Az 1546-ban összeírtak 65%-a, 35 fő tehát meghalt, megszökött, illetve elköltözött, s mivel a sarjadékok száma csak 9, a beköltözőké pedig 10 volt, 30%-kal kevesebben lettek, mint 1546-ban, majd az 1562. évi összeírásra további 26%-kal fogyatkoztak meg. A következő két évtized alatt a ki- és beköltözők száma pontosan kiegyenlítette egymást. 1590-re azonban az elköltözöttek helyére nem jöttek újak, így az összeírtak száma ismét 18%-kal apadt. Az első összeíráshoz viszonyítva tehát a falu népessége a 44 év alatt a 43%-ára csökkent. Foglalkozásra utaló adatok: 1546-ban 2 juhos gazda (200, iletve 50 db juh), 1559-ben 4 juhos gazda (200, 120, 100 és 50 db), 1562-ben 5 juhos gazda (220, 160, 160, 100 és 50 db) 1580-ban 4 juhos gazda (200, 150, 100 és 50 db) és 1 vándormunkás, 1590-ben 1 diák. Gazdaságtörténeti adatok 1546-ban 1562-ben 1580-ban 1590-ben búzatized 290 kile 155 kile 80 kile 80 kile kevert tized 138 kile 165 kile 60 kile 60 kile méhkasok száma 8 darab 150 darab 50 darab 100 darab sertések száma 5 darab 163 darab 90 darab 90 darab báránytized 40 darab 79 darab 30 darab 30 darab tűzifa- és szénaadó — 400 akcse 800 akcse 750 akcse szalma ára — — 35 akcse 135 akcse bírságpénz 10 akcse 50 akcse 280 akcse 280 akcse szénatized 300 akcse — — — bitang jószág ára — 150 akcse — — malomkerekek száma, 6 hónapig járó - — 1 1 menyasszonyadó és hordóadó — — 30 akcse 40 akcse Az első összeírás szerint a lakosok életkörülményei elég jók voltak: a termelési átlag családonként gabonából 138 kile és szénából 9 —10 szekér volt. Az átlagosnál jobb anyagi viszonyokra utal az is, hogy 20 gazda, a családfők 64%-a egyaránt fizetett dzsizje-adót és kapuadót. Megélhetésük egyik forrása a marhatartás lehetett, melynek intenzív voltára a szénatized ós a „bitang jószág ára" tételek utalnak. 1562-re a gabona családonkénti termelési átlaga (talán mert lényegesen kevesebb lett a nőtlenek száma) 145 kilére csökkent; az összeírtak számához viszonyítva azonban ugyanazon a szinten maradt a termelés, mert 1546-ban egy összeírtra átlag 79 kile, 1562-ben pedig 114 kile jutott. 17* 259