Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

Gazdaságtörténeti adatok 1546-ban 1562-ben 1580-ban 1590-ben búzatized 190 kile 450 kile 156 kile 156 kile kevert tized 142 kile 220 kile 85 kile 80 kile musttized 1000 pint 1600 pint 1360 pint 1200 pint méhkasok száma 8 darab 150 darab 75 darab 50 darab sertések száma 5 darab 275 darab 106 darab 100 darab malomkerekek száma, 6 hónapig járó^ 2 2 2 2 kincstári rét jövedelme 30 akcse 600 akcse 600 akcse 600 akcse lentized — 50 akcse 40 akcse 44 akcse káposztatized — 600 akcse 200 akcse 150 akcse tűzifa- és szénaadó — — 1200 akcse 1750 akcse szalma ára — — 100 akcse 50 akcse menyasszonyadó és hordóadó — — 70 akcse 132 akcse bírságpénz 15 akcse 1200 akcse 214 akcse 114 akcse Az első összeírás adatai szerint jók voltak a termelési viszonyok: egyegy család gabonából átlag 114 kilét és borból 344 pintet termelt. Kedvező anyagi körülményekre enged következtetni az is, hogy 20 gazda, a családfők 69%-a dzsizje-adót fizetett, és közülük 15 gazdát, a családfők 52%-át kapuadó fizetésére is kötelezni lehetett. Meg kell említenünk még az első összeírással kapcsolatban azt a bejegyzést, mely szerint Folta falu határát és Sikátor pusztát együttesen művelték. A defter jóval későbbi lapjain azonban Sikátor pusztát mégis külön írták össze, anélkül, hogy a Folta falu lakosai által történt művelésére utaltak volna. 1562-re a gabonatermelés családonkénti átlaga 122 kilére növekedett s ugyanakkor a bortermelés 291 pintre csökkent. Két évtized múltán pedig a gabonatermelés az egyharmadára (41 kilére), esett vissza és a bortermelés családonkénti átlaga is kevesebb, 234 pint lett. 1590-re a családfők számának csökkenésével növekedett a termelési átlag: gabonából egy-egy család 65 kilét és borból 333 pintet termelt (természetesen ez a termelési növekedés lehet, hogy csak látszólagos, mivel az 1590. évi összeíróról feltehető, hogy elődje adatait vette át, viszont a családfők számának csökkenésével nagyobb átlag mutatkozik). 1562-től kezdve nagyobb mennyiségű szénatermésről adnak számot az összeírások, ami intenzívebb állattartásra utal. Külön említést érdemel a nagyarányú káposztatermelés, bár korszakunk végére erősen lecsökkent. A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 5480 akcse, Mahmud bin Aranid ziámet-birtokos, a budai szandzsák míralaja. 1559-ben 6087 akcse, szultáni hász-birtok. 253