Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

Az 1546-ban összeírtak közül az 1559. évi defter szerint meghalt 14, mégpedig 13 családfő és 1 nőtlen testvér; ott maradt továbbra is 22, mégpedig 14 családfő, 6 fiú, közülük időközben 4 megnősült és 2 testvér, ezek egyike szintén családfő lett. Rajtuk kívül 1559-ben nyilvántartásba vettek még 13 összeírási sorba került nőtlen fiút, 2 testvért, az egyiket nősen, valamint 3 beköltözött családfőt. Az 1546-ban összeírtak 39%-a (14 fő) tehát meghalt, de elsősorban a sarjadékok (15 fő) és részben a beköltözöttek (3 fő) révén 11%-kal többen lettek, mint 13 évvel korábban. Újabb beköltözők és újabb sarjadékok által három év múlva további 37%-kai gyarapodtak. A következő két évtized alatt azonban számuk 18%-kal, majd 1590-re további 40%-kal csökkent; az első és az utolsó defter adatait összevetve, végül is az összeírtak száma 25%-kal kevesebb lett. Foglalkozásra utaló adatok: 1546-ban 3 juhos gazda (500, 300, illetve 200 db juh), 1559-ben 3 juhos gazda (700, 300 és 200 db), 1562-ben 4 juhos gazda (700, 700, 400 és 150 db), 1580-ban 2 juhos gazda (600 és 500 db). Gazdaságtörténeti adatok búzatized kevert tized méhkasok száma sertések száma báránytized — lenmagtized lentized kincstári rét jövedelme bitang jószág ára tűzifa- és szénaadó szalma ára menyasszonyadó és hordóadó bírságpénz 1546-ban 172 kile 74 kile 25 darab 50 darab 12 darab 100 akcse 1562-ben 150 kile 81 kile 5 darab 63 darab 21 darab 48 akcse 30 akcse 150 akcse 150 akcse 1580-ban 40 kile 50 kile 5 darab 5 darab 5 darab 10 akcse 1590-ben 100 kile 50 kile 25 darab 10 darab 50 akcse 10 akcse — 140 akcse 100 akcse 300 akcse 10 akcse 10 akcse 1100 akcse 10 akcse 34 akcse 70 akcse 1546-ban a faluhoz csatolták még Peder puszta szántóját, így az első összeírás szerint egy családfő átlagtermelése gabonából 91 kile volt, ami alighogy közepes gazdasági körülményekre enged következtetni; ugyanúgy a dzsizje-adót és kapuadót fizető gazdák száma (12, a családfők 44%-a) is erre utal. Ezenkívül a családonként jutó 3—4 szekér széna, az 1000 darab birka mellett szarvasmarha tenyésztésre is módot adhatott. Az 1559. évi defterben feljegyezték, hogy a lakatlan Peder pusztát szántóként használták s azért külön 1447 akcsét fizettek, mégpedig búzatizedet 50 kilét, kevert tizedet 30 kilét, szénatizedet 50 szekérrel és legelőadót 167 akcsét. Ezek az adatok elsősorban rendkívül intenzív állattartásról számolnak be (az adatsorban a „bitang jószág ára" tétel is erre mutat); az 500 szekér szénatermésből családonként 21 — 22 szekérrel juthatott. 1562-re a gabonatermelés családonkénti átlaga 80 kilére csökkent, mel250