Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

1546-ban 1580-ban 1590-ben szénatized 10 akcse — — — kincstári rét jövedelem — 500 akcse — tűzifa- és szénaadó — 500 akcse — lencse-, babtized — 385 akcse — menyasszonyadó és hordóadó — 330 akcse együtt: bírságpénz 10 akcse 35 akcse 75 akcse Az első összeírás szerint a két családfő mindegyikét kapuadó és dzsizjeadó fizetésére kötelezték, tehát egyik sem volt szegény sorsú. Erre utalnak a terméseredmények is: átlag mindegyik 170 kile gabonát és 1500 pint bort termelt (valószínű azonban, hogy a bor megtermelésében külbirtokosoknak is része volt). Szép kiegészítő jövedelmet biztosított emellett még az 5-5 db sertés és az 5-5 szekér széna mindegyik család számára. 1559-ben a faluról, illetőleg már pusztáról az alábbiakat jegyezték fel: ,,A nevezett pusztán a vilajet korábbi összeírásakor még négy személy volt, majd az esztergomi hadjárat óta üresen maradt. Mivel senki birtoklásában nincs és a nevezett ráják sem találhatók, a padisah törvénye szerint birtokbaadása jogos; most a budai beglerbég, Rüsztem pasa őkegyelmessége, miután a tapu-illetéket róla megfizette, a földesúrnak járó tizedek megadásának a feltételével az új defterben az a nevére íratott." 1562-ben az összeíráskor bejegyezték ugyan, hogy ráják nélkül, de azért számba vették jelentős tizedjövedelmét: búzatized 40 kile, kevert tized 20 kile, musttized 400 pint, kender- és káposztatized 80 akcse és szénatized 200 akcse. 1580-ra az első összeírás adataihoz viszonyítva lényegesen rosszabb lett a termelési átlag: gabonából 41 kilét takarítottak be. A bortermelés pedig teljesen megszűnt, de mellette figyelemreméltó a méhkas- és a sertésállomány jelentős felgyarapodása. 1590-ben a két család közül csak egyiket kötelezték dzsizje-adó és kapuadó fizetésére, tehát a másik szegény sorsú lehetett. Ennek ellenére a gabonatermelés eredményeként összesen 2050 kilét (kb. 500 q) mutattak ki, aminek megtermelésére azonban a két család munkáskeze vajmi kevés lehetett; az 1590. évi adatsor tehát ennek megvizsgálásához nem használható. Más kérdés természetesen, hogy a kirótt adókat, illetve a tizedek pénzbeli értékét mégis beszedték — ha a lakosokat ott találták. A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 1020 akcse, Derjá bin Lokman ziámet-birtokos, a Duna folyó kapudánja. 1559-ben 300 akcse, Ferhád Valkovár tímár-birtokos. 1562-ben 1880 akcse, Ferhád Valkovár tímár-birtokos. 1580-ban 4390 akcse, Valkovarlu (valkovári) Ferhád, tímár-birtokos. 1590-ben 3375 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. 248