Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

figyelemreméltó a sziget gyümölcs- és kerti vetemény hozamának megnövekedése. 1590-re a gabonatermelés ismét emelkedett, 166 kile lett az átlag, de a bortermelésé 24 pintre csökkent, ami azért is szembetűnő, mert a tököli lakosoknak Érd falu határában nyolcszor annyi boruk termett, mint az érdieknek. A tökölieknek egyébként, mint a fenti adatsorokból leolvasható, már 1562-ben szép bortermésük volt Érden. Az apróállat tartása ugyancsak változó volt, s jelentősnek egyik sem mondható. A földesúri »jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 1843 akcse, Hamza ziámet-birtokos, a budai vilajet defter kethüdája (a ziámet-birtokok ügyintézője). 1559-ben 5029 akcse, Dur Ali bég szekszárdi mírliva, hász-birtokos. 1562-ben 10 938 akcse, Kászim bég ziámet-birtokos, a magas udvar egyik müteferrikája, ugyancsak ő bírta a 400 akcse (az összeírás szerint 500 akcse!) jövedelmű Hamza bég szerájt és tartozékait, a 300 (az összeírás szerint 1260!) akcse jövedelmű szigetet, valamint a 40 akcse halászati jövedelmet. 1590-ben 10 300 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. Érd falu magyar földesuraira is található néhány adat: 1545-ben János Zsigmond Érd, Berki, Diód stb. birtokokat Ákosházi Sárkány Ambrusnak adja. 1560-ban Árkosházai Sarkán János leánya, Zsófia az esztergomi káptalan előtt tiltakozik az ellen, hogy Kowach Lőrinc, a naszádosok kapitánya, Eerd, Thethen és Berky birtokokat elfoglalja (Bártfai Szabó, i. m., 387 és 401). E birtoklások története nem egészen tisztázott: mint az utóbb idézett okirat bizonyítja, a Sárkán család 1560-ban Érd elfoglalása ellen tiltakozik, holott egy másik irat szerint 1560-ban a leleszi konvent átírja I. Ferdinánd adománylevelét, mely szerint „Érd, Tétény, Berki stb. birtokokat Paksy János, Lajos és Jób testvéreknek újból adományozott; s ezek a birtokba még ugyanezen évben be is igtattattak." (Károly, i. m., III. 165) A Paksy család Érdet már régebben is bírhatta, erre utal az 1559. évi defterben a Paksi Gáspár rétjéről szóló feljegyzés. 1568-ban a budai káptalan előtt Ghymesi Forgách János tiltakozik az ellen, hogy Haraszti Ferenc Érd stb. birtokait bárki a maga részére adományul kérje (Bártfai Szabó, i. m. 412). 168. ESŐ puszta, a pesti náhijéhez tartozik Az 1562. évi összeírásban vették először nyilvántartásba: „Eső puszta, ráják nélkül, Vacs falu közelében. Jövedelem a tizedekből 2200 akcse." Haszonélvezője Díváne tímár-birtokos. 1568-ban I. Miksa király Esső pusztát más birtokokkal együtt Gyáli Kenderessy Boldizsár és István egri katonáknak adta (Bártfai Szabó, i. m. 412). A király által adományozott birtokok a török uralom alatti területen ebben az időben sem jelentettek csupán jelképes birtoklást minden jövedelem nélkül, amire nagyon jó példa éppen az idézett birtokadomány 233