Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

1546-ban 1562-ben 1580-ban 1590-ben sertések száma 10 darab 125 darab 125 darab 625 darab báránytized 14 darab 10 darab 70 darab 70 darab lencse- és babtized — j 80 akcse 140 akcse 240 akcse lenmagtized — 50 akcse 200 akcse — lentized — — 300 akcse — kendertized és lentized — — — 365 akcse tűzifa- és szénaadó — — 2310 akcse 2250 akcse szénatized — — 450 akcse — szalma ára — __ 300 akcse 500 akcse menyasszonyadó — együtt: 400 akcse 400 akcse hordóadó — tesen: 450 akcse 450 akcse bírságpénz 50 akcse 150 akcse 1500 akcse 1500 akcse Az 1546. évi összeírás szerint a termelési viszonyok közepesek lehettek, mert egy-egy családfő átlag 125 kile gabonát takarított be. Dzsizje-adó fizetésre 20 gazdát, a családfők 61%-át tudták kötelezni, de közülük kapuadófizetésre csak 12-őt, vagyis 36%-át. Az 1559. évi defterben a szolgáltatási kötelezettségek nincsenek részletesen felsorolva, csupán azok pénzbeli értékének összege, amely viszont pontosan megegyezik az 1562. évi összeírás végösszegévelj Ebből pedig megállapítható, hogy az 1562. évi összeíró Előszállás faluról új kimutatást nem készített, hanem átmásolta elődje adatait (természetesen nem abból a defterből, ami ránk maradt; az összeírásokat mindig két példányban készítették). Előszállás falu ugyanis a budai beglerbég hász-birtoka volt, s emiatt az összeíró nem akart nagyobb földesúri jövedelmet kimutatni, noha a falu népessége 78%-kal gyarapodott; így tehát a budai pasát burkolt jövedelemtöbblethez juttatta (hasonlóan járt el pl. Ecseg faluban is, 1. fentebb). 1580-ra a falu szultáni hász-birtok lett, a kimutatás szerint a gabonatermelési átlag ekkor 143 kile, egy évtized múlva pedig 178 kile lett. A falu lakosai valószínűleg már régi idő óta használták Jakabszállás pusztát is, de az összeírások erre kifejezetten csak 1580-ban és 1590-ben utalnak: „Jakabszállás puszta a nevezett (Előszállás) falu és Venim falu közelében, ráják nélkül, a nevezett falu lakosai szántják-vetik, rétjét kaszálják és a tizedet a földesúrnak fizetik. Jövedelme 2000 akcse." Mind ez, mind az 1580. évi szónatized már külön marhatartásra utal. Figyelemreméltó a falu juhtenyésztése, disznótartása és a méhészete is. A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 3990 akcse, Naszuh Monasztirlu tímár-birtokos. 1559-ben 4490 akcse, Rüsztem pasa, a budai vilajet beglerbégje, hászbirtokos. 1562-ben 4490 akcse, Rüsztem pasa, a budai vilajet beglerbégje, hászbirtokos. 1580-ban 21 450 akcse, szultáni hász-birtok. 1590-ben 21 450 akcse, szultáni hász-birtok. 228