Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)
Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok
1546-ban 1562-ben 1580-ban 1590-ben szalma ára — — 150 akcse 200 akcse menyasszonyadó és hordóadó — — 350 akcse 350 akcse bírságpénz 25 akcse 90 akcse 200 akcse 300 akcse Az 1546. évi összeírás szerint egv-egy családfő gabonából átlag 108 kilét termelt, ami magában szűkös megélhetést nyújtott, de ehhez számítható még 769 darab juh, ez 5 gazdának biztosított kedvezőbb létfeltételeket (a legkisebb juhnyáj 101 darabból állt). Ha az összeíró szavainak hihetünk, akkor Egröskátán nem volt kimondottan szegény sorsú ember, mert mindenkit dzsizje-adó fizetésre köteleztek, közülük pedig 10 gazda egyúttal kapuadót is fizetett (a 20 családfőre kirótt 25 akcse bírságpénz nem utal önkényes adatfelvételre). 1562-re a gabonatermelés átlaga családonként 58 kilére csökkent, viszont a 15 családfő közül 8 gazdának 990 darab birkája volt. Emellett szarvasmarhát is nagyobb számban tartottak. A váci vámnaplóból tudjuk, hogy Egröskátáról például 1563-ban augusztus 6-án 49 és október 21-én 59 marhát hajtottak eladásra. 1580-ra a gabonatermelés átlaga 164 kile lett, tehát majdnem megháromszorozódott és birkából is számba vettek 7 gazdánál 920 darabot; a megnövekedett családfők számához viszonyítva azonban ekkor azok 25%-a foglalkozott csak juhtenyésztéssel. Megélhetésük biztosítására a falu határán kívül más területet is művelés alá vettek, amint azt feljegyezték: 1570-től Szentmártonkáta és Szentlőrinckáta faluval együtt Bódogasszonkáta földjét művelték, rétjét kaszálták, állataikat ott legeltették, amiért a tizedváltságot és a legelőadót közösen fizették (1. fentebb). Korszakunk végére az átlagtermelés gabonából családonként 145 kilére csökkent, ami azonban még így is kielégítőnek mondható. Lényegesen nagyobb veszteségnek tűnik az egykor számottevő juhállomány 380 darabra történt megcsappanása. (A szarvasmarhatenyésztés fejlődésére nincs adatunk.) A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 3275 akcse, Haszán tímár-birtokos. 1559-ben 2456 akcse, Kászim bin Derjá ziámet-birtokos. 1562-ben 2188 akcse, Kurd bin Timur tímár-birtokos. 1580-ban 10 000 akcse, Berekat Hüszejn ziámet-birtokos. 1590-ben 10 000 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. 223