Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

malomkerekek száma, egész évben járó lencse- és babtized kender- és káposztatized kender- és lentized bírságpénz szénatized tűzifa- és szénaadó szalma ára mérlegpénz 1546-ban 1562-ben 4 — 200 akcse 118 akcse 65 akcse 226 akcse 200 akcse — 1580-ban 1590-ben 100 akcse 18 akcse 100 akcse — 200 akcse 200 akcse 200 akcse 2200 akcse 4500 akcse 100 akcse 200 akcse 70 akcse 170 akcse Az 1546. évi összeírás szerint egy családfő gabonából átlag 84 kilét és borból 100 pintet termelt. Az egész évben járó négy malomkerék viszont jobb gazdasági körülményekre engedne következtetni. Erre utal az is, hogy 36 gazdát, a családfők 55%-át mind dzsizje-adó, mind kapuadó fizetésre kötelezték. Az 1559. évi adatfelvételt részleteiben nem ismerjük, de azt tudjuk, hogy a szolgáltatási kötelezettségek pénzbeli értéke pontosan annyi volt, mint 1562-ben, amiből viszont megállapítható, hogy az 1562. évi összeíró új adatfelvételt nem készített, hanem átvette elődje adatait (Ecseg falu a budai beglerbég hász-birtoka volt, talán emiatt óvakodott az összeíró; hasonló eljárással találkozhatunk Cinkota falunál is). Az 1559. évi családfők számához viszonyítva tehát az átlagtermelés gabonából 59 kile, borból pedig 406 pint, illetőleg az 1562. évi családfők számához viszonyítva 49 kile és 338 pint volt. A gabonatermés mennyisége az 1546. évinek a 64%-a, a bortermés viszont majdnem a négyszerese lett. Két évtized lefolyása alatt a gabonatermelés tovább csökkent, bár mennyiségileg csak 6%ot, de a családonkénti átlag 22%-ot, a bortermés mennyisége pedig pontosan a felére, a családonkénti átlagtermelés a 41%-ra esett vissza. Ezek az adatok azonban nem tükrözik teljesen a lakosság termelését, mert a falu határán kívül még két pusztát is használtak. Ezekről az 1580. évi összeíró az alábbiakat jegyezte fel: ,,Kozár puszta ráják nélkül, a nevezett falu közelében, szántják-vetik, szőlőjét művelik, rétjét kaszálják és a földesúrnak a tizedet fizetik. A jövedelem 1330 akcse." „Felsőbokor puszta ráják nélkül. Régebben dzsizje-fizető falu volt, de a ráják meghaltak, csak kettő maradt s azok is több mint húsz éve Ecseg faluban laknak és mivel visszamenni nem tudnak, Ecseg faluhoz írattak, a defterben pedig a falu pusztaként jegyeztetett fel. Jövedelme 500 akcse." Ez a két puszta az 1590. évi összeírás szerint is Ecseg faluhoz tartozott, ennek ellenére a kimutatás szerint a gabonatermelés átlaga családonként 15 kilére, a bortermelésé pedig 112 pintre csökkent. Ezeket az adatokat azonban kritikával kell fogadnunk, mert a gabonatermelés csökkenéséről adnak ugyan számot, de oly módon, hogy a szalma árából 1590-ben 220