Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

b 1559-ben: „Mivel a nevezett puszta régóta üres és elhagyott és rájái holléte is ismeretlen, birtokba adása jogos. Ezért a jólvédett Buda azabjai agájának, Dur Ali bégnek ötszáz akcsója [birtokba helyezési illetékként] a kincstár részére átvétetett és [a puszta] az új szultáni defterben 1559. május 23-án a nevére íratott. A jövedelem 584 akcse. Búzatized 40 kile, kevert tized 10 kile és szénatized 44 akcse." 1562-ben: „Duka falu [sic], Dur Ali bég, szerémi szandzsákbég majorsága, ráják nélkül. Helyreállítva és felvirágoztatva, a megművelt földek és a rétek után évi 120 akcse fizetésének a feltételével az új defterben a nevére íratott. A jövedelem a tizedváltságból 120 akcse." 1580-ban és 1590-ben: ,,Duka puszta, ráják nélkül, a jövedelem 400 akcse." A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 2985 akcse, Ali tímár-birtokos. 1559-ben 584 akcse, Ibrahim és Oszmán ziámet-birtokosok, Rüsztem pasa unokaöccsei. 1562-ben 120 akcse, Dur Ali bég szerémi mírliva, hász-birtokos. 1580-ban és 1590-ben 400 akcse, haszonélvezőire nincs adatunk. 155. EBEN puszta, a budai náhijéhez tartozik 1546-ban: Eben puszta. Mivel elhagyott és műveletlen, a padisah törvénye szerint azt birtokba adni jogos; miután Pír Mehmed és Musztafa a tapuilletéket megfizette, a szükséges járandóságok megadásának a feltételével ebben az új szultáni defterben az rájuk íratott. (Jövedelmét nem tüntették fel.) 1559-ben: Az idézett szöveg pontos lemásolása után azt még az alábbiakkal egészítették ki. „Szénatized 12 szekér. Mivel a nevezett pusztát elhagyottnak és műveletlennek mondták, a vilajetet összeíró Halil bég 300 akcse tapu-illeték lefizetéséről Hajdar Cselebi ziámet-birtokosnak 1554. június 2. keltezéssel bizonylatot adott, s az ide feljegyeztetett." Az 1559. évi tímár-defter szerint jövedelme 120 akcse (vagyis a szénatized címén feltüntetett 12 szekér széna ára) volt, haszonélvezője Hajdar ziámet-birtokos, tehát ugyanaz a személy, aki a 300 akcse tapu-illeték megfizetésével használatba vette és ezzel egyúttal a tized megfizetését is vállalta (amit végül is, mivel ő lett a puszta földesura, saját magának fizetett). 1562-ben a defter két különböző helyén (13. ós 43. old.) is nyilvántartásba vették: „Eben puszta, ráják nélkül. Jövedelme a tizedekből 150 akcse", melynek a tímár-defter szerint Hajdar Cselebi ziámet-birtokos volt a haszonélvezője. „Eben puszta, ráják nélkül. A nevezett puszta határában Hajdar Cselebi ziámet-birtokosnak, a mukátaa-ügyek intézőjének egy majorsága van s tizedet fizet. Az azon kívüli földek jövedelme a kincstár részére lefoglaltatott s emiatt az új szultáni defterben feljegyeztetett." 1580-ban: „Eben puszta, Fősőcsút falu közelében, ráják nélkül, Ahmed 216