Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

150. DIÓT puszta, a budai náhijéhez tartozik 1546-ban: „Diót puszta, ráják nélkül. Mivel a nevezett puszta üres és elhagyott volt, a padisah törvénye szerint birtokba adni jogos. Ezért a jólvédett Buda defter-eminje, Júszuf, a tapu- (átírási-) illetéket megfizette és az a tized megadásának a feltételével az új szultáni defterben ráíratott. A jövedelem a tizedekből: búzatized 6 kile, kevert tized 6 kile és szénatized 10 akcse." 1559-ben: „Diót puszta, a fenti szöveg megismétlésével Júszuf deftereminre íratott. Jövedelem a tizedekből: búzatized 7 kile, kevert tized 6 kile és szénatized 4 szekér." 1562-ben: „Diót puszta, ráják nélkül. A jövedelem búzatized 15 kile, kevert tized 10 kile és szénatized 100 akcse." 1580-ban: „Diót puszta, ráják nélkül. A jövedelem 300 akcse." 1590-ben: „Diót puszta, ráják nélkül. A jövedelem 330 akcse." Bejegyezték még: „Ahmed bin Velí bég rétje, a nevezett puszta határában." A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 100 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. 1559-ben 160 akcse, Musztafa Nazar tímár-birtokos. 1562-ben 340 akcse, Jovan Zabrag tímár-birtokos. 1580-ban 300 akcse, Hüszejn tímár-birtokos, a magas udvar egyik csausa. 1590-ben 300 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. 151. DOBOZI puszta, a budai náhijéhez tartozik 1559-ben írták össze először: „Dobozi puszta, ráják nélkül. A jövedelem: búzatized 10 kile, kevert tized 8 kile, musttized 100 pint és szénatized 100 akcse." 1562-ben: „Dobozi puszta, Alsó- és Felső-Tabaj falu közelében, ráják nélkül. A jövedelem: búzatized 30 kile, kevert tized 15 kile, musttized 150 pint, kender- és káposztatized 28 akcse, rét jövedelem 70 akcse." 1580-ban: „Dobozi falu, Alsó-Tabaj és Felső-Tabaj falu lakosaival egy helyen laknak." Az összeíró ekkor 8 családfőt, 2 nőtlen fiút és 1 nőtlen testvért vett nyilvántartásba és szolgáltatási kötelezettségeik fejében évi 2000 akcse átalányadót állapított meg. Összeírásában két majorságot is megemlített: „Szentimre majorság, a nevezett falu közelében, az említett falu lakosainak birtokában, akik szántják-vetik és a földesúrnak a tizedet fizetik. A jövedelem a nevezett falu jövedelmével együtt számíttatott." „Sukatora [?] István majorsága, Alsó- és Felső-Tabaj falu határában, Perváne bin Júszuf kezelésében, aki rétjét kaszálja, szántóját műveli és a tizedet a földesúrnak fizeti. A jövedelem 50 akcse." 1590-ben: „Dobozi falu, Alsó- és Felső-Tabaj falu lakosaival egy helyen laknak." Az összeíró azonban már csak 2 dobozi családfőt tudott nyilvántartásba venni, de szolgáltatási kötelezettségeik fejében változatlanul 2000 akcsét állapított meg. 14* 211