Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

1546-ban 1562-ben 1580-ban 1590-ben lencsetized és bab tized — — 10 akcse 10 akcse bárány tized 26 darab 37 darab 40 darab 26 darab meny assz ony adó és hordóadó — — 25 akcse 25 akcse bírságpénz 50 akcse 200 akcse 50 akcse 100 akcse Az 1546. évi Összeírás szerint egy család gabonából átlag 108 kilét termelt. A lakosság száma időközben ugyan lecsökkent, de 1562-re újra megnövekedett, s így ismét elérték a családonkénti 142 kile átlagot. Ez a termelési szint a későbbi évtizedek során némileg csökkent, de lényegesen nem változott: 1580-ban 80 kile és 1590-ben 87 kile lett. Szembetűnő azonban az 1562-ben kimutatott méhkas- és sertésállomány, majd az utolsó évtizedben a juhállomány lecsokkenóse. A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 3140 akcse, Kátib Behrám tímár-birtokos. 1559-ben 4110 akcse, Dzsáfer bin Kul tímár-birtokos, a budai beglerbég egyik csausa. 1562-ben 6491 akcse, Turgud bég ziámet-birtokos, a budai szandzsák mír-i alemje. 1580-ban 6075 akcse, Sábán bin Pir tímár-birtokos. 1590-ben 7575 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. 128. CSICSŐ puszta, a budai náhijéhez tartozik Az 1590. évi összeírásban fordul csak elő: ,,Csicsó puszta, Kocs falu közelében, jövedelme a tizedekből 500 akcse." Haszonélvezőjére nincs adatunk. 129. CSÍK falu, a budai náhijéhez tartozik 1546-ban először, mint pusztát írták össze: „Csik puszta, ráják nélkül, jövedelme a tizedekből 100 akcse: búzatized 5 kile, kevert tized 6 kile és szénatized 20 akcse." Az összeírás befejezése után azonban, mikor megkezdték a szultáni hász-birtokok kijelölését, illetve a tímár- és ziámet-birtokok kiosztását, Csik falu lakosai előkerültek. így azután, noha a tímár-defterben is először 100 akcse jövedelmű pusztaként jegyezték be, utólag mégis 3800 akcse jövedelmű faluként adták oda haszonélvezetre Ibrahim tímárbirtokosnak, a budai beglerbég egyik csausának. Az 1559. évi összeírásba (mely, mint ismeretes úgy készült, hogy az 1546. évi defter adatait pontosan lemásolták, majd az 1559. évi állapotnak megfelelően kiigazították) először szintén pusztaként vezették be, majd föléje jegyezték: a nevezett puszta felvirágzott és most faluként íratott össze. Ez a „felvirágzás" azonban rövid életű lehetett, mert három év múlva ugyan még szép számmal tudtak itt összeírni lakosokat, de Csik falu a későbbi összeírásokban még csak pusztaként sem szerepel. 187